A gazdasági és társadalmi trendek előrejelzései alapján a jövőben a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében egyre gyakrabban merülhet fel a saját vállalkozás indításának lehetősége, sőt esetleg akár a kényszere is. A dolgozat célja ehhez a trendhez kapcsolódóan górcső alá venni a fiatalok vállalkozói hajlandóságára ható tényezőket. Melyek azok a faktorok, amelyek serkentik és melyek azok, amelyek gátolják a fiatalokat a vállalkozói létforma karrierként történő választásában? A dolgozatban széleskörű szakirodalom kerül bemutatásra a témában. Ezek jellemzően a teljes ifjúság vagy kimondottan az egyetemisták körében vizsgálta a kérdést, így a válaszadók között csak elenyésző számban voltak már ténylegesen elindult gyakorló fiatal vállalkozók. Ennek a dolgozatnak a primer kutatása kimondottan csak működő vállalkozással rendelkező fiatalokra fókuszál, így a válaszadók nem egy elképzelt esetleges vállalkozói élethelyzetről alkottak véleményt, hanem a saját megélt vállalkozói tapasztalataik alapján nyújtottak információt. Fiatalnak tekintette a kutatás a negyven éves, vagy negyven évnél fiatalabb vállalkozókat. A költségtakarékossági és praktikussági szempontok miatt a lekérdezés online történt, ami a digitális világban otthonosan mozgó fiatalok számára kényelmes válaszadási formának bizonyult. A lekérdezés 2021. április 26 és 2021 május 13 között zajlott. Az válaszadásra nyitva álló időszak alatt 264 válasz érkezett, ebből 243 darab esett a célcsoportba. Az adatfelvétel nyomán kialakult kvantitatív adatbázis az egyváltozós leíró statisztika eszközeivel, főkomponens elemzéssel és kereszttábla elemzéssel került megvizsgálásra. Külön fejezet vizsgálta mely tényezők gátolják a fiatalok vállalkozóvá válását, amelyek között egyaránt szerepelnek személyhez köthető és szervezeti-környezeti faktorok is. Igen erős a nem hatása, a férfiak inkább lesznek vállalkozók, mint a nők. A pénzügyi erőforrások hiánya szintén erős gátló tényező, csakúgy, mint a kedvezőtlennek ítélt gazdasági környezet, a kapcsolati tőke hiánya és a bukástól való félelem. A fiatalok vállalkozóvá válására serkentően ható tényezők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vállalkozással elérhető pénzügyi előnyök szerepe kiemelt a fiatalok vállalkozóvá válásában, a családi vállalkozói háttérrel rendelkező fiatalok esetében pedig egyértelműen kimutatható a családi példa serkentő hatása. Fontos továbbá a belső motiváció és az olyan a vállalkozói léthez kapcsolható értékek, mint a függetlenség, önállóság és szabadság. Azon fiatalok számára, akik részt vettek vállalkozásindítási, startup versenyen, a vállalkozások nem megfelelő eredményessége erősebb gátló tényezőként jelenik meg, mint azon fiatalok esetében, aki nem vettek részt ilyen programban. Az elemzés során számos tényező mentén szignifikáns eltérést tapasztaltam a fiatal férfiak és nők vállalkozásai között. A nők körében gyakoribb a KATA-s egyéni vállalkozóként való működés és kevésbé jellemző, hogy korlátolt felelősségű társaságot alapítottak, mint a férfiak esetében. A nők preferenciáját az egyéni vállalkozói működési formával szemben a tulajdonviszonyok is tükrözik, a nőkre inkább jellemző, hogy 100%-os tulajdonosai vállalkozásuknak, míg a férfiakra inkább jellemző, hogy akár 50% alatti tulajdonrésszel rendelkeznek. A nők és a férfiak közötti további különbség, hogy a nőkre inkább jellemző, hogy önállóan akartak vállalkozást indítani és a terveiket e szerint is valósították meg, míg a férfiakra inkább jellemző, hogy tulajdonostársakkal vágtak bele a cégépítésbe. A nők esetében inkább jellemző, hogy vállalkozásukat veszteségesnek, vagy nullszaldósnak ítélik, amely kitermeli a béreket és a működés költségeit, de nyereséget nem hoz, a fiatal férfiak által alapított cégekre pedig a kiemelt és a mérsékelt nyereségesség jellemző. A fiatalok vállalkozásának székhelyére vonatkozó lényeges eredmény, hogy habár a vállalkozásindítást, működtetést támogató programokban való részvételre a vállalkozás székhelyének településtípusa nincs hatással, a vállalkozásindítási, startup versenyek tekintetében a főváros dominanciája tapasztalható. A budapesti székhelyű vállalkozások alapítói nagyobb valószínűséggel vettek részt vállalkozásindítási (startup) versenyeken, mint a megyeszékhelyeken, egyéb városokban és községekben céget létrehozó fiatalok. Munkám rávilágít, hogy számos érdekes és hasznos információ még feltáratlan a fiatalok vállalkozásindítási motivációival és az őket gátló tényezőkkel kapcsolatban. Tudományos szempontból perspektivikus kutatási iránynak tartom annak vizsgálatát, hogy a feltárt függetlenség, önállóság, szabadság tényezők egyfajta nagyon erős, kiegészítő előnyei a fiatalok vállalkozás indításának, vagy önálló motiváló erővel rendelkeznek. A vizsgálathoz véleményem szerint kvalitatív, mélyinterjús módszertani eszközök illeszkednének leginkább. Feltehetően számos értékes megállapítást eredményeznének a fiatal férfiak és nők vállalkozásainak összehasonlító vizsgálatai és a vállalkozások földrajzi elhelyezkedése szerinti összevetésének célzott elemzései is.

The study is going to reveal the role of landscape potential in spatial and rural development based on the analyses of scientific literature. The target area of the research is three micro regions in Hajdú-Bihar county. In addition to the analyses of scientific literature the study pays attention to the assay of local development concepts and programmes. The conclusion of the study is that the analyses of landscape changes on micro regional level are obstructed by the lack of micro regional spatial development and substantive landscape plans.

The objective of this study is to present the concept and significance of special landscape values. The research explains special landscape values within landscape protection using Hungarian scientific literature as well as international and national law. In the last decades the measurement and conservation of non-protected landscapes and landscape elements were emphasised by landscape protection. One of the biggest research of the last years was TÉKA project, done by Corvinus University of Budapest Faculty of Landscape Architecture. The program dealt with surveying Hungarian landscape values. In this paper I am going to analyse the types of special landscape values and their frequencies on a plain region using an open database prepared by TÉKA program. In addition to the definition of special landscape values in the Érmellék loess ridge geographical micro region the study intends to reveal the advantages and disadvantages of using the database.

Cultural landscapes are haunting topic of the european spatial development. Cultural landscapes as cultural heritage determine the local and regional identity. The study shows the role and the significance of the cultural landscape by the help of UNESCO World Heritage Convention, the European Spatial Development Perspective and the European Landscape Convention. The article speaks about how can we maintain and develop cross border landscapes and cultural landscapes and through introducing Érmellék it would like to draw attention to the fact that landscape level planning and development of common landscape politics are one of the main interests of Hungary. That kind of politics play an important role not only in maintaining landscapes but in the regional economic development.

This paper tries to find connection between sustainable landscape and spatial development policy of the Northern Great Plain region on the basis of specific examples explained in scientific literature. Searching for the common roots of spatial development and sustainability the paper explains two interpretations of sustainability from the view point of landscape, than the most significant element of current landscape change – the polarization of landscapes – will be introduced. This trend in landscape change basically determines the direction of spatial development. This paper analyses the Northern Great Plain region from two different approaches. In the first grouping the region is exposed from the view point of spatial development. In the second partitioning the area is divided into subject matters based on the principles of sustainability and polarization of landscape. This research – analyzing development plans and strategies – considers the current situation within the subject matters.