A felső-Tisza-vidéki Polgár-szigeten a késő neolitikumban kialakult településhálózatot vizsgáljuk a jelen tanulmány keretein belül. Ehhez kapcsolódóan Polgár-Csőszhalom környezetében végzett, több évig tartó geomágneses munkák eredményét mutatjuk be. Ez alapján a Csőszhalom és a körülötte található horizontális település együttesen 67,5 hektár nagyságúnak határozható meg.

No abstract

A tanulmány arra keres választ, hogy hogyan járulnak hozzá a legkisebb költségű útszámítások a településmintázatokról, emberek és javak mozgásáról alkotott képünkhöz síkvidékek esetében, ahol az úthálózatot közvetlenül befolyásolták a vízszintváltozások. Első lépésben egy árvíz- és csapadékhullási modell segítségével rekonstruálja a lehetséges útvonalakat, majd különböző költségfedvényeket alkot a száraz és nedves periódusokra. Végül az úthálózat változásainak rekonstrukciójára a régészeti anyag figyelembe vételével kerül sor.

Jelen tanulmány arra keres választ, hogy a prediktív régészeti modellek eredményei miként fejleszthetők, javíthatók újabb adatforrások vagy pontosabb térbeli adatok bevonásával. Azonos modellezési folyamat és paraméterek mellett a Polgár környéki mintaterületen a szakirodalmi és új terepbejárásokon alapuló régészeti adatok, valamint az „emberi faktor” bevonásának hatását vizsgáltam.

The reviewed volume is one output of the Interreg DTP Monumentalized Early Iron Age Landscapes in the Danube river basin (acronym Iron-Age-Danube) program, which involved professionals from Austria, Croatia, Hungary, Slovakia and Slovenia.