A szerzők kutatásának célja, hogy az innovációmenedzsment és az innovációs stratégiák összefüggéseiben rávilágítsanak a magyarországi vállalatokat jellemző stratégiai irányokra és azonosítsák a vállalati tudás szerepét az innovációs folyamatokban. Az induktív logikán alapuló, kvalitatív interjúkra építkező módszertan segítségével történt az adatok gyűjtése és elemzése. Kutatási eredményeik alapján megállapítható, hogy a magyar vállalatok többsége tisztában van az innováció stratégiai jelentőségével és a tudás innovációfokozó erejével. Azonban a bizonytalan szabályozási környezet, a negatív piaci hangulat, a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés és a globális verseny megnehezítik a hazai KKV-k innovációs törekvéseit. Ugyanakkor a multinacionális vállalatok élen járnak mind a technológiai, mind pedig a nem technológiai innovációk terén is. A nem technológiai innováció területén komoly fejlődési lehetőségek körvonalazódhatnak a magyar KKV-k számára is, hiszen ezek kevésbé költségesek és időigényesek, és a belső erőforrásokat felhasználva a szervezeti tudásbázisra is épülhetnek. ____ The aim of the authors’ research is to highlight the characteristic strategic directions of Hungarian companies and identify the role of corporate knowledge in the innovative processes in the context of innovation management and innovative strategies. The collection and analysis of data were helped by a methodology which is based on inductive logic and qualitative interviews. The diagnosis, based on there search results,was that the majority of Hungarian companies are aware of the strategic importance of innovation and the innovation enhancing power of knowledge.

Hálózatelméleti alapokra építve, kutatásunkban azt  vizsgáljuk, hogy az innovációs ökoszisztéma meghatározó  hálózati csomópontjaiként milyen szerepük van a  felsőoktatási intézményeknek az innovációs tudáshálózatok fejlesztésében, mivel megteremtik a kapcsolatot az elméleti alapkutatás, a gyakorlati vállalati innováció és a szabályozói  intézményrendszer között. A jogalkatónak ösztönöznie kell e kulcscsomóponton áthaladó, illetve kiteljesedő tudás áramoltatását egy olyan innovációs hálózatban, amely a  társadalom számára is hasznot jelent. Egy konkrét  esettanulmánnyal szemléltetjük, mindez hogyan  működhet(ne) a gyakorlatban.

The European Union launched the 6th Framework Programme for Research, Technological Development and Demonstration in 2002. Initially, Hungary participated in the 6th Framework Programme as an associate member, but since 2004 it has taken part as a Member State. Besides mobilizing their own resources, research organizations entering winning bids to framework programme tenders enjoy considerable financial support from the European Union, while participating states also contribute to the costs of the cooperation from their national budgets. Therefore, it is very important to recognize and evaluate the achievements of domestic participation. By collecting, processing and analyzing available data, the authors evaluate the bid activity and the successfulness of Hungarian research organizations in the thematic priority area covering life sciences of the 6th Framework Programme. When judging success, the authors not only consider the level of Community financial contribution, but also the participation of Hungarian researchers in international research networks. The article contains an analysis of the submitted and supported works from various aspects such as by year, calls for bids, research fields etc. for projects in the implementation of which Hungarian partners were also involved. The authors present the cost settlement methodologies applied, and traditional and new project types. They analyse the activity of coordinators and outline European expectations with regard to the participation of small and medium-sized enterprises and women. One of the important objectives of the analysis is to draw conclusions so that participants will be able to adapt them during the 7th Framework Programme, 2007-2013.

A szindémiaként is definiált Covid19-járvány az egyes országok között a mortalitásban, a morbiditásban és az egészségben eltöltött évek számában megjelenő különbségeket tovább fokozta. Magyarország ilyen irányú mutatói egyáltalán nem kedvezőek. Különösen az alacsony szociökonómiai státuszú személyek szenvedik el ezeket a hátrányokat, amit ráadásul a Covid19-járvány tovább erősített.Az egészségügyi válsághelyzet miatt a krónikus betegségek megelőzését célzó egészségfejlesztési és -prevenciós programok száma csökkent. Ez különösen negatívan érintette a tizenévesek iskolai egészségfejlesztési programjait, miközben a gyermekek és fiatalok testi és lelki egészségi állapota, egészségműveltsége, -magatartása és attitűdje alapvetően határozzák meg a jövőbeli társadalom egészségmutatóit.Jelen tanulmány legfontosabb célkitűzése bemutatni a tizenévesek egészség-magatartása és az ahhoz kapcsolódó attitűdjeik és egészségműveltségük közti komplex összefüggések méréséhez felépített új modellt (E-TiPP), előzetesen ismertetve a vonatkozó szakirodalmat.

No abstract