Eastern European countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) to benefit from productivity spillovers from foreign direct investment (FDI) in the manufacturing sector.Such transfers of technology are one of the main benefits of FDI for the host country, and should also be one of the main determinants of FDI incentives offered to investing multinationals by governments, but they are difficult to assess ex ante. For our composite index, we use six components to proxy the main channels and determinants of these spillovers. We have tried several weighting and aggregation methods, and we consider our results robust. According to the analysis of our results, between 2003 and 2007 all four countries were able to increase their potential to benefit from such spillovers, although there are large differences between them. The Czech Republic clearly has the most potential to benefit from productivity spillovers, while Poland has the least. The relative positions of Hungary and Slovakia depend to some extent on the exact weighting and aggregation method of the individual components of the index, but the differences are not large. These conclusions have important implication both the investment strategies of multinationals and government FDI policies.

No abstract

Transzformáció és a populizmus a visegrádi országokbanAz elmúlt évtized során számos országban, így a kelet-közép-európai régióban is fontos politikai és gazdaságpolitikai változások zajlottak le. A politikai közbeszédben megjelentek a korábbi főáramtól eltérő demokrácia-és kapitalizmus fel fo gá sok, protekcionista tendenciák, elitellenes szólamok, amelyeket a szakirodalom gyakran populistának nevez. Ez különösen igaz a 2008-as válság óta. Ugyanakkor sok szerző ezt a fajta változást sokkal korábbra, a rendszerváltás utáni évekre várta: szerintük az átmenet folyamatának potenciális vesztesei olyan politikai pártokat juttatnának hatalomra, amelyek visszafordítanák a többpártrendszerbe és kapitalizmusba való átmenet folyamatát. Ez a folyamat -Polányi Károlyt idézveegy, a piacosodás elleni ellenmozgalom lehetőségeként értelmezhető. Ez az írás arra keresi a választ, vajon milyen társadalmi-gazdasági hatással járt a rendszerváltás a visegrádi országokban, és hogyan hatott mindez a társadalmi attitűdökre, vajon köszönhető-e a rendszerváltás és a 2008-as recesszió együttes hatásának az ezen politikai irányzatok iránti fogékonyság megerősödése. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: N44, O52, P27. * A tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 (822682. számú) kutatási és innovációs programjának támogatásával készült.

No abstract