Ez alkalommal a nemzetközi rendészeti szakirodalomnak azokba a témaköreibe adunk betekintést, amelyek a rendészeti igazgatás, a közrend és a közbiztonság védelme, illetve a bűnüldözés aktuális vitakérdései. Ezek sorába illeszkedik a rendőrség erőszak-monopóliumaként meghatározott intézkedési módszertan, amit az angolszász felfogás inkább az erőszak államosításaként értelmez. Igen sok figyelem vetül a bűnüldözés egyik legérzékenyebb szakaszára, a gyanúsítottak elleni vizsgálatra, különösen pedig a kihallgatások eljárásjogi és lélektani vonatkozásaira. Ugyancsak figyelmet érdemlő terület az úti okmányok hamisítása, a személyazonosság elfedése, ami nem csupán az illegális migráció elleni küzdelmet nehezíti, de gyakran eszközcselekménye olyan súlyos deliktumoknak, mint az embercsempészés, a bűnszervezet létrehozása vagy a terrorizmus. Találkozunk a digitális adatok térnyerésének következményeivel, ami egyfelől a személyazonosság megállapítását könnyíti meg, másfelől viszont az adatvédelem útjába gördít akadályokat. Megismerkedünk a mesterséges intelligencia olyan alkalmazási terveivel, amelyek a prediktív, bűnmegelőzésre koncentráló rendészeti taktikának adhatnak ígéretes perspektívát. Visszatérő tematika a katonai és a rendőrségi kultúra összehasonlítása, a két, eredendően eltérő veszélyelhárítási stratégia konvergenciájának megfigyelése. A rendőrség titkosszolgálati felderítésének egyik célpontja a prostitúció leleplezése, különös tekintettel a fedett nyomozók által létrehozott csapdahelyzetekre, amelyek alkotmányossági szempontból és a tisztességes eljárás elveinek sérelme tekintetében is revízióra szorulnak. Nem kevésbé izgalmas annak vizsgálata, hogy az eredményes és erőszakkerülő rendészeti intézkedések módszertanát hogyan lehetne továbbgazdagítani akként, hogy a jó megoldások helyet kapjanak a rendőrképzésben is.

A Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatói által készített recenziók a külföldi szakirodalomból több olyan tanulmányra hívják fel a figyelmet, amelyek – a hagyományos témák mellett – olyan összefüggésekre mutatnak rá, melyek ritkán kerülnek a rendvédelmi szakirodalom érdeklődési körébe. A rendőr személyiségének szépirodalmi ábrázolása, és annak a rendészeti igazgatás társadalmi elfogadottságára gyakorolt hatása feltétlenül ebbe a kivételezett tartományba sorolható. Hasonlóan egyedi a vadvilág védelmének kriminológiai megközelítése, ami hozzájárulhat a környezettudatos magatartás erősödéséhez. A COVID-19 világjárvány továbbra is visszatérő tematikája a rendészetnek, azonban ezúttal új megközelítésben, mert a különleges jogrend és az emberi jogok védelme között feszülő ellentmondásokról kapunk figyelmeztetést. A kivételek mellett olvashatunk a rendészeti szakirodalom visszatérő kérdéseiről, a büntetések általános megelőzést szolgáló hatásairól, a zéró tolerancia stratégiájának legújabb megjelenéseiről, a rendészet militarizálódásának következményeiről, a hagyományos büntető felelősségre vonást helyettesítő jogkövetkezményekről, avagy az erőszakos cselekmények veszélyeit előre jelző algoritmusokról.

A rovat ezúttal a rendészeti igazgatás és a bűnüldözés több területéről villant fel nemzetközi méretekben is érdeklődést kiváltó kutatási eredményeket. Ezek sorában történeti áttekintésen keresztül, statisztika megjelenítésével ismerhetjük meg a bérgyilkosságok alakulását az Orosz Föderációban a 2003–2019 közötti időszakban. Két további recenzió a COVID–19 járvány rendészeti és közpolitikai összefüggéseit tárgyalja. Egyfelől megismerkedhetünk az Egyesült Államokban követett gyakorlattal, ami jellemezte a rendőrség járványkezelésben játszott szerepét, másfelől pedig képet kapunk a koronavírus-járványnak a környezetvédelemre és közegészségügyre gyakorolt hatásairól. Visszatérő téma a rendőrségeket sújtó korrupció, ezúttal törökországi példákon keresztül bemutatva. Új megvilágításban olvashatunk a köz- és a magánbiztonság hibridnek is nevezhető gyakorlatáról. Izgalmas téma a rendészettudomány és a gyakorlat között jelentkező vitakérdések áttekintése. Kulcskérdés, hogy a biztonság- és rendészetelmélet területén végzett tudományos kutatások egy független tudományos diszciplína keretében történhetnek, illetve társulhatnak-e más tudományágakkal is? A bűnmegelőzésnek egy sajátos területe az építészet, amelyben szempont a városi biztonság növelése a lakótelepek környezetében. Ennek érdekében várostervezők, kriminológusok és rendőrségi szakemberek együttműködésére van szükség.