ÖSSZEFOGLALÓA tanulmány a Magyarországon élő bevándorlók integrációs helyzetét vizsgálja a 2011-es népszámlálás adatai alapján, különös tekintettel a munkaerő-piaci integrációjukra. Külön kezeli a külföldi állampolgárokat és a külföldi születésűeket, rávilágítva a különböző származási csoportok heterogenitására. A zaragozai indikátorok alapján általános áttekintést nyújt a bevándorlók integrációs helyzetéről a főbb területeken (munkaerőpiac, oktatás, egészségi állapot, lakásviszonyok). Ezt követően részletesen elemzi a munkaerő-piaci integráció alapvető mutatóit (foglalkoztatottság, munkanélküliség, túlképzettség, önfoglalkoztatás) a beván-dorlók egyes társadalmi-demográfiai és származási csoportjaiban, majd több-változós elemzéssel vizsgálja a foglalkoztatottság és a túlképzettség esélyét befolyásoló tényezőket. Fontos megállapítása, hogy a Magyarországon élő bevándorlók magasabb foglalkoztatottsága elsősorban összetételüknek és területi elhelyezkedésüknek köszönhető, ugyanakkor származási országok és érkezési idő szerinti jelentős eltérések, valamint nemek közötti esélykülönbségek is kimutathatók. A magyar állampolgárság megszerzése, a magyar nemzetiség és anyanyelv, illetve a magyar nyelv elsajátítása növeli a nők foglalkoztatottsági esélyét, és mindkét nem esetében csökkenti a túlképzettség esélyét.Tárgyszavak: bevándorlás, integráció, zaragozai indikátorok, foglalkoztatottság, túlképzettség Gödri Irén, KSH Népességtudományi Kutatóintézet

No abstract

On the basis of empirical data, the author argues that there are different types of emigrants and even different discourses, narrations. The key factors, social problems and the very feeling of the ethnic discrimination share certain part in influencing emigration