No abstract

Összefoglalás A klímaváltozás hatására várhatóan nem csak a csapadék éves mennyisége, hanem az éven belüli eloszlása is változik, egyidejűleg megváltozhat annak az időszaknak a hossza, amelyben a talajok vízbefogadásra képesek. A talajnedvesség és csapadék idősoros adatok alapján vizsgálhatjuk a változó környezetei feltételek hatását a talajok vízgazdálkodására. Jelen tanulmányban 2017. június–2018. május közötti időszakban a talajnedvesség-tartalom alakulását vizsgáltuk két eltérő domborzati adottságú szelvényben (teraszon és lejtőn) a tokaji Nagy-hegy déli lejtőjén elhelyezkedő Szarvas-dűlő szőlőültetvényen. Összehasonlítottuk a két mérőhely talajnedvességforgalmát, valamint vizsgáltuk a csapadékesemények hatását. A teraszon lévő szelvény a csapadék jellemzően 65–99%-át közvetlenül befogadta, míg azonos csapadékeseményekre nézve ez az érték a lejtőn, az intenzívebb felszíni párolgás, valamint a felszíni lefolyás miatt csak 30–80%, szélsőséges esetben ennél is kisebb volt. Az egyes rétegekben mért nedvesség profilok adataiból következtettünk a beszivárgás dinamikájára, a vízáteresztés mértékére. Azt tapasztaltuk, hogy telített állapotú szelvény esetén a terasz erősen tömődött rétege a vártnál kevésbé akadályozta a nedvesség mélyebb rétegek felé terjedését. A teraszon lévő szelvény a tömődött rétegek ellenére összességében kedvezőbb vízháztartást biztosított, mint a meredek lejtő. A lejtő kedvezőtlen vízháztartását részben a nyári erőteljes párolgás, részben az egész évben jelentős felszíni lefolyás okozta. A szelvények vízkészletét 120 cm mélységig összegezve megállapítottuk, hogy a terasz teljes vízkészlete a vizsgált időszakban átlagosan több mint 20%-kal meghaladta a lejtőn feltárt szelvényét. Ez a különbség a nyári hónapokban 90–108 mm víztöbbletet jelentett a teraszon, a hasznosítható víz arányában kifejezve 62–88 mm-t. Nyáron, az eltérő száradás miatt augusztus végén volt a legnagyobb a terasz nedvességtöbblete (114 mm-rel), míg a téli–tavaszi időszakban az eltérő intenzitású feltöltődés okozott különbséget (legnagyobb eltérés: 159 mm). A vízkészletek téli–tavaszi feltöltődése szempontjából más-más időszakra volt érzékeny a két szelvény. A terasz fagymentes időszakban, december végére gyakorlatilag elérte a maximális vízkapacitását, s ezt kisebb ingadozásokkal megtartotta április elejéig, melyet a február–márciusi fagyos időszak sem befolyásolt. A lejtő szelvénye fokozatosan töltődött fel, vízkészlete december közepétől a jellemzően fagyveszélyes január–februári időszakban is növekedett, majd április elejére „tetőzött”, 30 mm-re megközelítve a terasz vízkészletét. A feltöltődés menetében tapasztalt eltérés azt mutatja, hogy a terasz vízkészlete a korai feltöltődés miatt nem érzékeny a jellemzően fagyos február–márciusi időszakra. A lejtő vízkészletének feltöltődése azonban jóval belenyúlik a potenciálisan fagyos időszakba, vízkészletének alakulását a fagyos napok számának változása jobban befolyásolja.

The effect of cane girdling on grape skin phenolic composition and concentration was examined on three Hungarian table grape varieties, i.e. noir-skinned 'Esther', rose-skinned 'Lidi', and blanc-skinned 'Fanny'. Girdling was conducted at the BBCH 75 phenological growth stage (pea-sized berries). A significant increase was observed in anthocyaninglycosides in the treated berry skins irrespective of the cultivar. Other phenolic substances (gallic acid, trans-resveratrol, (+)-catechin, quercetin-3-glucuronide) were less sensitive to the treatment, but noticeable differences were found between the genotypes.

Marcell Jankovics (1941-2021) was a director of animation films, cultural historian, educator, and culture politician, an outstanding figure of Hungarian animation who won the Golden Palm Award for the best short film with his 1977 work Fighters. Towards the end of his life he often voiced the opinion that in spite of his rich life’s work he had no creative drawing style of his own. The ageing artist’s lament poses the question as to how the work of an artist who disdained post-modernism may contain post-modernist features. This is the question that we intend to examine by scrutinising the series of animation films János Vitéz, based on a narrative poem by Sándor Petőfi, the Tragedy of Man, adapted from Imre Madách’s mankind-poem, and Toldi, based on the epic trilogy by János Arany, as well as the book illustrations. Although the works of Marcell Jankovics are described as post-modernist from a iconographic perspective, his films, and his cultural history works, always point towards a single common (mythical, religious, ritual) logos. Thus, the oeuvre of Marcell Jankovics may be regarded as ‘post-modernist’ only in the sense that he is also characterised by a flair for classicising, that is, he also created a particular canon by way of invoking.

Jankovics Marcell (1941–2021) animációs filmrendező, művelődéstörténész, pedagógus, kultúrpolitikus, a magyar animáció kiemelkedő alakja, aki 1977-ben elnyerte Cannes-ban a legjobb animációs rövid filmnek járó Arany Pálma-díjat a Küzdők című alkotásával. Élete végén számos alkalommal hangot adott annak, hogy bár életműve gazdag, nincs önálló alkotói (rajz)stílusa. A művész időskori sóhaja egy sajátos művészetfilozófiai dilemmát hív életre: hogyan hordozhat a posztmoderntől idegenkedő alkotó művészete önmagán posztmodern jegyeket? Ezt a kérdést járjuk körül a Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján készült János vitéz, a Madách Imre emberiségkölteményéből adaptált Az ember tragédiája és az Arany János Toldija alapján megalkotott animációs sorozat, illetve könyvillusztráció vizsgálatával. Bár Jankovics Marcell alkotásait ikonográfiai szempontból valóban a posztmodern idézetek (is) jellemzik, filmjei – és művelődéstörténeti munkái – mindig egy közös (mitikus, vallási, rituális) logoszra mutatnak. Végkövetkeztetésül: Jankovics Marcell művészetét éppen ezért csak abban az értelemben lehet posztmodernnek nevezni, hogy rá is jellemző annak klasszicizáló hajlama, vagyis az idézés által ő is kialakít egyfajta kánont.