Industrial relations and interest reconciliation are important elements of human resource management. How to handle the employees, how to get an agreement, and how to turn them in favor of the organizational goals? These questions can be answered in different ways; the major solutions are the Michigan and Harvard model. As we see, the latter one is more employee-oriented, considering them as a partner and not as an opposing party. In this study we briefly show the role of the trade unions in the organizations in Hungary and Serbia. After discovering their theoretical constraints, we use Cranet data of 2014/16 to have a clear view in terms of empirical evidence comparing the Hungarian and Serbial results with the global ones and those of the Central and Eastern European countries. The results show that Serbia, in the eve of the EU adhesion, has an extremely high level of trade union power, while in Hungary the situation is the worst.

Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon -Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban -főleg az angolszász "pionírok" esetében -a közszféra (beleértve az egyetemeket is) meszsze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló "bürokratikus-rendészeti, taylori" rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatósá-gát és a hatékonyságot hirdető "új közszféramenedzsment" (New Public Management, NPM) modell kép-viselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy -a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján -áttekintsük a HR helyzetének átalakulá-sát és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54 Kulcsszavak: Felsőoktatás, Magyarország, Új Közmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment A magyar felsőoktatás néhány jellemzőjeNapjainkban a felsőoktatást érintő reformsorozat kapcsán gyakran hangoztatjuk, hogy hazánknak a művelt európai nemzetek között van a helye, s hogy tudásalapú társadalmat építünk. Mi jelenti ma Magyarországon azt az alapot, melyre építeni lehet ezeket a nem kis kihívást feltételező vágyakat? Oktatási rendszerünk működési feltételeinek megértése

The authors first review the most important features of the cafeteria system (goals, typical 'stakeholders' and strategic HR issues). Then they examine the evolution of the system of flexible benefits since 1996, when the first such systems appeared in Hungary. Authors also analyze how the main drivers caused the changes, and how the key players of the cafeteria systems adapted themselves to these movements. The reader can also find insight into the major changes for 2012 and the potential impact of these changes on benefit policies of Hungarian firms. They also touch upon the findings of empirical surveys that the cafeteria systems are significantly influenced mainly by the size of organizations and to a lesser extent by form of ownership.

A cikkben a szerzők először áttekintik a cafeteria-rendszer legfontosabb jellemzőit (célját, tipikus „stakeholdereit” és HR-stratégiai kérdéseit). Ezt követően megvizsgálják, milyen átalakuláson ment át a béren kívüli juttatások rendszere 1996-tól – az első ilyen rendszerek magyarországi megjelenésétől – napjainkig. Áttekintik azt is, milyen mozgatórugók idézték elő a főbb változásokat, és ezekhez a piaci szereplők hogyan alkalmazkodtak. Szintén vizsgálják a 2012-re vonatkozó legfőbb változásokat, és ezek lehetséges kihatásait a cégek juttatási politikájára, valamint elmutatnak néhány alternatívát az új feltételek közötti lehetőségekre és kihívásokra. Empirikus felméréseik tükrében kitérnek arra is, hogy főleg a szervezeti méret és kisebb részben a tulajdonforma szignifikánsan befolyásolja a cafeteria-rendszerek alkalmazását. _________ The authors review firstly the most important features of the cafeteria system (goals, typical “stakeholders” and strategic HR issues). Then they examine the evolution of the system of flexible benefits since 1996, the first appearance of such systems in Hungary. Authors also analyze how the main drivers caused the changes, and how the key players of the cafeteria systems adapted to these movements. The reader also can find insights about the major changes for 2012 and about the potential impact of these changes on benefit policies of Hungarian firms. The contribution shows some alternative opportunities and challenges driven by different influencing factors. They also touch upon the light of empirical surveys, that the cafeteria systems are significantly influenced to a lesser extent by the form of ownership and to a bigger extent by the organizational size.

Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia (FFISC) tanulmányaiN em könnyű olyan kérdésről cikket írni és előadást tartani, amikor az író/előadó is tudja, hogy az olvasók/hallgatók is ismerik nagyjából mind a tényeket, mind az elméleti közelítéseket, vagyis ebben nem igazán fog újat mondani. A következtetésekre is egyetértően bólogatnak majd, igen, kellene változtatni, aztán felállnak és minden megy tovább ugyanúgy, mintha mi sem történt volna. KELL-E NEKÜNK ÉRDEKEGYEZTETÉS?LÁSZLÓ GYULA -SIPOS NORBERT Jelen cikk célja az érdekegyeztetés szükségességét, esetleg kölcsönös hasznosságát is meghatározó tényezők vizsgálata az elmélettől kezdve (Michigan-és Harvard-modellek, alkalmazotti vagy munkaügyi kapcsolatok), a munkaerő-piaci szegmentáción át az emberierőforrás-menedzsmentben és a versenyképesség alakításában betöltött lehetséges szerepéig. A szerzők bemutatják a gazdasági világválságnak a kollektív szerződéses lefedettségre és a szakszervezeti szervezettségre gyakorolt hatását is.Az elméleti logikai építkezés végén az érdekegyeztetés erőterét és a működését befolyásoló elemeket azonosítják hat megállapítás köré csoportosítva. Fontosnak tartják kiemelni, hogy meglátásuk szerint az érdekegyeztetés partneri rendszere minden érdekelt számára magasabb hasznosságot jelent, mint a másik oldal ellenfélként történő kezelése. Kulcsszavak: érdekegyeztetés, alkalmazotti kapcsolatok, munkaügyi kapcsolatok, Michigan-és Harvard-modell Munkaadó Munkavállaló