Tanulmányunkban a neveléstudomány hazai és a nemzetközi vezető folyóirataiban megjelent publikációk társszerzői együttműködéseit elemezzük. A vizsgált hazai neveléstudományi folyóiratokban sok egyedül publikáló szerzőt, sok kis társszerzői csoportosulást és egy nagyobb összefüggő társszerzői hálózatot találtunk, valamint a tásszerzős publikációk számának folyamatos növekedését. A nemzetközi folyóiratokban lényegesen kevesebb hazai intézményi háttérrel rendelkező szerzőt és számos, össze nem kapcsolódó, kisebb-nagyobb csoportosulást azonosítottunk. A nemzetközi publikációs környezetben hazánk alacsony produktivitással és csekély társszerzői aktivitással jellemezhető. Megállapíthatjuk, hogy a hazai intézményi háttérrel rendelkező, nemzetközi folyóiratokban publikáló szerzők társszerzői együttműködéseinek mennyisége és kiterjedtsége alapján hazánk a gyengén teljesítő országok klaszteréhez sorolható, azonban a társszerzőség növekvő tendenciát mutat, és megjelentek olyan szakmai csoportosulások, közösségek, amelyek bővülő és gazdagodó hálózatot kezdtek alkotni. Kulcsszavak társszerzőség, neveléstudomány, tudományos produktivitás, tudománykommunikáció
A tanulás, a tudományos élet és a munka világában fontos, hogy kiforrott, jól megírt és elkészített dokumentumokkal dolgozzunk, illetve ilyeneket hozzunk létre (Leijten, Waes, Schriver, & Hayes, 2013). Egész szakmaiságunkat áthatja a mások által írt szövegek saját írásunkba való konstruálása (Swarts, 2010), tehát a szakmai kommunikáció része az írott dokumentumok folyamatos újra felhasználása. Szakmai munkakörökben ennél fogva gyakori, hogy dokumentumok készítéséhez mások által írt, szerkesztett szövegeket, forráso-kat használunk fel.A tudományos életre ez az írásbeli művelet fokozottan érvényes: a korábbi elméletek, modellek, feltételezések, eredmények felhasználása nélkül nem beszélhetünk tudományos igényű szövegekről. A szakirodalmi információkon (más néven forrásokon) alapuló írás-beli szövegalkotásra a nemzetközi szakirodalomban gyakran a writing from sources kifejezést használják (Segev-Miller, 2004;Kirkpatrick & Klein, 2009;Boscolo, Ariasi, Del Favero, & Ballarin, 2011;Kirkpatrick, 2012;Leijten et al., 2013;Klein & Boscolo, 2016); munkánkban ezt forrásalapú írásnak nevezzük. Hazai viszonylatban ennek alkalmazása a közoktatás tanítás-tanulás gyakorlatában szinte elenyésző, holott jelentős előrelépést jelentene az írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztésében. Iskolai kontextusban, a nemzetközi neveléstudományi kutatásokban viszont találunk példát a forrásalapú írásra: kö-zépiskolai esszé, egyetemi szemináriumi dolgozat, szakdolgozat elkészítéséhez egyaránt mások által írt szövegeket használnak a tanulók.Ugyanakkor a hazai egyetemi kurzusokon -igazodva a nemzetközi trendekhez -egyre inkább megjelenik a tudományos közlések általános elsajátításának tanulása/fejlesztése, ami tetten érhető az egyetemi tantárgyak mintatanterveiben, például írásgyakorlat, tudományosírás-készség fejlesztése, tudományos tanulmány írása elnevezésekkel. Ezen külön-böző tantárgyi elnevezésekből arra következtethetünk, hogy még nem alakult ki a hazai gyakorlatban egységes szakterminus. A fogalom elnevezésének kavalkádját mutatja az is, hogy a hazai neveléstudományi és nyelvpedagógiai folyóiratokban is különböző megnevezéssel élnek: tudományos írás (Pintér, 2009;Zergollern-Miletic & Horváth, 2009), tudományos írásművek készítése (Kurtán, 2011), tudományos munka megírása (Tomasz, 2013), a "tudományos írás és olvasás ismereteit, készségeit, képességeit" magába foglaló
A szakmai és a tudományos közösségek működésének egyik legfontosabb fóruma a szakfolyóirat, ahol eltérő aktivitással publikálunk szerzőként. Ez meghatározó a láthatóságunk, azaz nevünk, munkánk ismertsége és elismertsége szempontjából. Figyelemgazdaságban élünk, ahol a láthatóság és az abból fakadó figyelem fontos a szakmai sikerességünkben. Emellett tapasztalt és pályakezdő szakemberként egyaránt lényeges, hogy tudatában legyünk, kik és milyen módon vannak jelen, láthatók szakterületünk diskurzusaiban. Tanulmányunkban a vezető hazai neveléstudományi folyóiratokban 1991 és 2016 között publikáló szerzők láthatóságának feltárásával foglalkozunk tudománymetriai és hálózattudományi eszközökkel. Vizsgáljuk a produktivitás, a társszerzők és a társszerzői együttműködések eloszlását, valamint a társszerzői kapcsolatteremtési képességet (fittség). Elemzéseinkben rámutatunk arra, hogy ezek a tényezők eltérő mértékű láthatóságot biztosítanak, melyek között azonban korrelációs kapcsolat mutatható ki. Összességében megállapíthatjuk, hogy nem csupán a kiemelkedő publikációs teljesítmény biztosíthat figyelmet, a társszerzői együttműködéseknek is jelentős a szerepe. Ezek eloszlása azonban jelentős eltérést mutat a szerzői hálózatban. --- The Visibility of Authors in Hungarian Educational Journal Networks Scientific journals are important forums of scientific and professional communities. Visibility in journals is important because we work in an attention economy. It could lead us to success through attention. Knowing who and how is present in our professional knowledge networks could help us to understand our positions in our professional communities. There are various conceptions of visibility. We refer to productivity and network presence of authors in publication networks. According to earlier scientometric and network research, in authorship networks distribution of productivity and co-authorship collaboration is unequal. Some authors are highly visible in the publication network, but many of them are on the periphery. We can measure visibility in various ways; we chose scientometric and network measures published in earlier studies. Our goal was to measure the visibility of authors (n=4281) who published in leading Hungarian educational journals (n=4) between 1991 and 2016. We focused on and compared the publication productivity, the co-authorship collaborators and collaborations as well as the co-authorship fitness of authors. Our results supported the assumptions of the powerlaw distribution of the measured indicators. Besides this, our analysis showed that the positions - the rankings of authors - is different in most of the measures, still we found moderate to strong correlations between them. Keywords: scientific visibility, productivity, co-authorship, network analysis, journals, education, co-authorship fitness
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.