According to service dominant logic (SDL), customers are always active participants and collaborative partners in exchanges; therefore we should focus on the elements of consumer behaviour that are connected with the value co-creation. By involving the customers in service production, providers can capture customers' needs and maintain their competitiveness. The cutomers' roles may lead to a higher productivity and competitive quality for companies. Previous researches recognized two types of the customers' co-creation behaviour. First, it is the consumers' participation behaviour. Then, the other one is the consumers' citizenship behaviour. The goal of our study is to examine how the level of involvement influences two kinds of behaviour mentioned. Besides, we explore if respondents' participation behaviour or citizenship behaviour influence the perceived value of service provided. In 2015, for examination of our research questions, we carried out a quantitative research and applied quota sampling to obtain data from two target groups (X and Y generations). The activity and attitude of individuals related to performance of an extra-role in service interaction is less favourable than the required in-role behaviour. According to the results of our survey, the level of involvement influences the customers' mandatory behaviour and volunteer behaviour when working on a co-creation value. Empirically verifiable, the service users' activity in a value creation affects customers' value of the service.

No abstract

A kulturális szolgáltatások értékének vizsgálata több okból aktuális. A kulturális szervezetek és a kulturális értékek fontos szerepet játszhatnak egy település turisztikai vonzerejében és gazdasági fejlődésében. A kulturális szolgáltatási kínálatnak köszönhetően kiemelkedő szerepet töltenek be a többfunkciós városok és a speciális kulturális adottságokkal rendelkező térségek. Ezen kívül a kultúra forrásként szolgál a közösség identitása és értékei szempontjából és hatással van a lakosok életminőségére.Európai kitekintésben a háztartások fogyasztási szerkezetében jelentősek az országok közti különbségek, amelyek az eltérő gazdasági, kulturális fejlettségből, élet-módbeli sajátosságokból következnek. Magyarországon, 2015-ben a kiadások mértékében legnagyobb különbség a kultúrára és szórakozásra fordított összegek esetében volt (KSH, 2016). A kulturális aktivitás formája, helyszíne és ideje is nagy változáson ment keresztül az új infokommunikációs technológiák hatására, ami különösen a fiatal generáció kulturális fogyasztásában mutatható ki. Új kulturális terek nyíltak meg, amelyek átjárást biztosíthatnak a hagyományos és modern kulturális tevékenységek között.A kultúra területén nőtt a piacgazdaság dominanciája és egyre erőteljesebbé vált a verseny a kulturális termé-keket és szolgáltatásokat kínáló szereplők között. Ebben az erős versenyhelyzetben az üzleti alapon működő vál-lalkozásoknak és a "társadalmi küldetést" betöltő kulturális intézményeknek is fókuszálniuk kell a célközönség igényeire, elvárásaiknak megfelelő értéket, élményt kell nyújtaniuk. A fogyasztói érték létrehozásához első lé-pésként arra van szükség, hogy a szolgáltató értelmezni tudja a fogyasztói érték lényegét, tehát azonosítani tudja fogyasztóinak legfontosabb értékdimenzióit, a teljesít-mény fogyasztó által kritikusnak tartott jellemzőit. Ezek az értékdimenziók mutatják meg, hogyan tud a szervezet szolgáltatásai útján fogyasztóinak értéket teremteni, és ez által hozzájárulni vállalkozása sikeréhez.Napjainkban az akadémiai világ is növekvő figyelmet fordít a fogyasztói érték vizsgálatára, mint a hosszú távú üzleti teljesítmény egyik fő indikátorára. A fogyasztó és a szolgáltató cég kapcsolatának menedzselésében lényeges kérdés, hogy a szolgáltatások vevői értékelése közvetlenül összefügg-e a kapcsolat minőségét kifejező tényezőkkel, a bizalommal és az elkötelezettséggel. A kulturális szolgál-tatások igénybevételéhez kapcsolódóan a figyelem közép-pontjába kerül a bizalom, mivel nincs meg a kipróbálás lehetősége.A hazai marketing-szakirodalomban azonban hiá-nyolható az olyan kutatás, amely empirikusan igazolja a fogyasztói érték, a bizalom és az elkötelezettség közötti összefüggéseket a kulturális szolgáltatások körében. A cikk másik célja bemutatni, hogy a kulturális szolgálta-tások értékének egyes összetevői milyen hatással vannak a kulturális szolgáltató iránti bizalomra és elkötelezett-ségre. Jelen tanulmány szakirodalmi áttekintés és primer kutatás segítségével bemutatja a kulturális szolgáltatások értékelési mechanizmusát, és összefüggé...

Information management and the organizational structure can contribute to the firms' competitive advantage and business success. In the first part of our study we summarize the results we obtained by analyzing the corporate governance system in connection with the structure of enterprises and their decision making. Then we have an insight into the leadership style of the suppliers from the point of view of the participation of the staff in decision making. In the second part we analyze the information management of the supplier companies on the basis of the answers from the management. We evaluate the strategic and the operational concept of information management, proceeding from the strategy-making activity. The accomplishment of permanent renewal and willingness to innovate are both indispensable for achieving elasticity in organizations. We explore how the suppliers introduce innovation in connection with the firm structure and the information system. Finally, we consider how some essential company characteristics, namely company size, ownership, region, and the width of the product assortment, affect various company functions.

A TANULMÁNY CÉLJA Napjainkban az internet egyre fontosabb szerepet tölt be az idős generáció életében. A népesség öregedésével párhuzamosan előtérbe került az idősebb korosztály jólléte és életminősége, valamint elégedettségi szintjének felmérése. Nemzetközi kutatási eredmények alapján az időskorúak internetezési és szabadidős tevékenységei között pozitív irányú kapcsolat mutatható ki. A tanulmány célja az idős generáció internet használatának és social media aktivitásának feltérképezése, és a szubjektív életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az első kutatási kérdés vizsgálatához szekunder forrást használtunk, az IKT és a szubjektív életminőségi adatok másodelemzésével. A második kutatási kérdésben megfogalmazott összefüggés feltárásához pilotkutatást végeztünk. Az adatgyűjtést 2019-ben, online megkérdezési technikával bonyolítottuk le, a Baby Boom generációhoz tartozó alanyok körében. A minta nagysága 105 fő, amelyben 56 nő (53%) és 49 férfi (46%) adott értékelhető válaszokat. Az adatok elemzése statisztikai módszerek alkalmazásával történt. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Megállapítható, hogy a vizsgált európai országokban, az idős generációban az internet aktivitás és az élettel való elégedettség szintje között pozitív lineáris kapcsolat áll fenn, amelynek a mértéke erős. Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy a magyar Baby Boomerek életminőségének megítélése és a közösségi médiahasználat mindennapi életükre gyakorolt hatása között pozitív, erős szignifikáns kapcsolat áll fenn. GYAKORLATI JAVASLATOK Az internet és a social media használatára vonatkozó mérések igazolják a mennyiségi változást. Azonban látni kell, hogy a különböző mérési eredmények között eltérések vannak, ami a méréshez használt gyakorisági szintek sajátosságaiból erednek. További gondot jelent a minőségi változások generációs megközelítésben történő vizsgálata, ha a minőségi adatok csak korcsoportos bontásban állnak rendelkezésre, vagy más generációs felosztást alkalmaznak. A kutatási téma mélyebb elemzéséhez egyrészt fel kell tárni az internet és social media aktivitást befolyásoló háttérváltozókat, másrészt az aktív részvételt elősegítő egyéni és társadalmi feladatokat.   Köszönetnyilvánítás: A publikáció a Széchenyi István Egyetem által az EFOP- 3.6.1-16-2016-00017 „Nemzetköziesítés, oktatói, kutatói és hallgatói utánpótlás megteremtése, a tudás és technológiai transzfer fejlesztése, mint az intelligens szakosodás eszközei a Széchenyi István Egyetemen” című uniós projekt keretében készült.