The challenges of a changing climate have directed greater attention to afforestation, but the effects of afforestation on soil fertility and soil biota have not been fully clarified. To explore changes in the soil conditions in two 20-year-old forest plantations established in formerly intensively fertilized plots of agricultural land, we focused on the current developmental state of the sites that received the most fertilizer and evaluated soil properties and Collembola (springtails) communities. Sessile oak (Quercus petraea) and black locust (Robinia pseudoacacia) that had been planted in the afforestation sites were assessed for differences between plantations of native and invasive species. Five adjacent reference associations, including forests and open habitats, were also analyzed and compared. Results showed that the soils in the two afforested sites were similar in their properties and Collembola communities to those of the control cultivated forests, but differed from each other in pH, calcium, phosphorus, and ammonium content. The available potassium and phosphorus contents in the soil of the sessile oak plantation were still high, while the soil organic matter content was adequate (SOM > 2.0%) in both plantations. Species richness of Collembola ranged from 18 in the cultivated arable land to 43 in the relict forest. Only a few species typical for forests (e.g., Neanura muscorum, Isotomiella minor, Entomobrya muscorum) were detected in the young plantations, while species characteristic of open habitats (e.g., Protaphorura campata, Lepidocyrtus cyaneus) occurred as well. Although more individuals and species of Collembola were present in the soil of young plantations than in arable fields, their community diversities were significantly lower compared to the control forest stands. Collembola community diversity differed significantly also between the two plantation types (with native and non-native tree species). Mean abundance in the afforested sites was about 2.5 times higher than in the cultivated arable land, yet far lower than the mean abundance in the control forests.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen. A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg. A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét. A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak.

At the beginning of the 1970's, two fertilization experimental areas were established in Gödöllő. After different long-term fertilization treatments, sessile oak (Quercus petraea) and black locust (Robinia pseudoacacia) plantations were planted in the second half of the 1990's. In the present research, the effects of former fertilization were studied in these two different forests, with the help of soil Collembola communities as indicators. Soil cores and litter samples were collected from the chosen 30 plots to determine the most important soil parameters and to extract Collembola specimens. According to the results, soil organic carbon (SOC), AL-P 2 O 5 and AL-K 2 O contents were significantly higher in the two highest-dose treatments of the sessile oak plantation compared to the control. In the black locust plantation, only AL-P 2 O 5 content differed significantly in the second highest-dose treatment when compared to the control. Among the two plantations significant differences can be observed in almost every parameter, except for AL-K 2 O and nitrogen content. The effects of former fertilizer application are reflected in occasional differences in total Collembola abundance, species richness and diversity, mostly related to the treatments with the highest doses. Due to the relatively young age of the plantations, very few typical forest Collembola species were observed, while species characteristic for open habitats are still predominant. The higher SOC content in the black locust plots is well reflected in the higher Collembola abundance compared to the sessile oak plots. Nevertheless, species richness, diversity and equitability were higher in the plantations of the native sessile oak.

A gödöllői Szent István Egyetem két korábbi műtrágyázási tartamkísérleti területén ma fehér akác (Robinia pseudoacacia) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) faültetvény található. Kutatásunk során a kísérleti területek korábban legnagyobb adagú műtrágyával kezelt parcelláinak talajparamétereit és ugróvillás (Collembola) faunáját vizsgáltuk. Kontroll élőhelyként akácos és kocsánytalan tölgyes állományok, mezeijuharos-tölgyes reliktumfolt, valamint művelt és felhagyott szántó szolgáltak. A talajtulajdonságok és a talajfauna eredmények alapján az újraerdősített területek a kontroll erdőkhöz hasonlóak leginkább, ugróvillás faunájuk átmeneti jellegű, a nyílt és erdei közösségek fajai egyaránt megtalálhatóak benne. A kísérleti területek abundancia, fajszám és diverzitásértékei elmaradnak a kontroll erdőállományokétól, a szántóterületek faunájával összehasonlítva azonban szignifikánsan magasabb diverzitás figyelhető meg. Az akác ültetvényben magasabb volt az ugróvillás-sűrűség, de a fajgazdagság, diverzitás és egyenletesség a kocsánytalan tölgy ültetvényben volt a magasabb. A Bray-Curtis hasonlósági mutató alapján a nyílt és erdei közösségek jól elkülönülnek, az erdőtelepítések és a kontroll erdők külön alcsoportot alkotnak.

No abstract