The many meanings of neo-feudalism Analysis of academic and public discourse alluding premodern social structures 2 Mit jelent a neo-feudalizmus? A premodern társadalmi struktúrákra utaló tudományos és nyilvános diskurzus elemzése The essay intends to analyse those strands within Hungarian public discourse which allude -either negatively or positively -medieval hierarchy when discussing present political, social or cultural tendencies. This discourse includes both the critical views of academic sphere towards personal dependencies within capitalism -calling frequently, but not regularly neo-feudalism or feudal-capitalism -and the possible nostalgic sentiments from the side of political rhetoric or publicity towards an 'ancient régime'. This analysis on neo-feudalism raises the dilemma, whether the binary dichotomy of democracy-authoritarianism could be the adequate axis where Central-Eastern European societies' 'transition fatigue' can be scrutinized? Neo-feudal discourse elucidates another axis of modernization-traditionalism: what is questioned by some elite groups and their supporters is not democracy but modern institutions, whose pivotal role is attempted to be replaced by personal dependency and personalized coordination of society. Az esszé a magyar közéleti diskurzus azon részeit kívánja elemezni, amelyek -akár negatív, akár pozitív módon -egy középkori hierarchiára utalnak, amikor a jelenlegi politikai, társadalmi vagy kulturális tendenciákat tárgyalják. Ez a diskurzus magába foglalja mind a tudományos szféra kritikus irányultságát a kapitalizmuson belüli személyes függőségekkel szemben -amit aztán sokszor újfeudalizmus, refeudalizáció vagy feudálkapitalizmus címkével illetnek -mind a politikai retorika vagy a nyilvánosság oldalán az esetleges nosztalgikus érzelmeket egy "ősi rezsim" felé. A neo-feudalizmus elemzési fókuszba helyezése felveti a dilemmát: vajon a demokrácia-autoriterizmus bináris dichotómiáján kívül létezik-e egy másik, modernizáció-tradicionalizmus tengely, amin a közép-kelet-európai társadalmak "tranzíciós fáradtságuk" hatására elmozdulhatnak a modernizációból?1 egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék 2 This project has received funding from the European Union's Horizon 2020 research and innovation program under grant agreement No. 822682.

Kollai istVán elszegényítő központi régiók? a területi egyenlőtlenség lehetséges mozgatórugói szlovákiában Szlovákiában az utóbbi évtizedekben egy sokak által irigyelt gazdasági fejlődés ment végbe. Mivel ez a fejlődés jellegzetesen a nyugat-szlovákiai fővárosi régióra és vonzáskörzetére koncentrálódik, az így kialakult központ-hátország különbségek alkalmassá teszik az országot a fejlesztő és elszegényítő hatások működésének vizsgálatára. A szakirodalomban ugyanis számos elméleti és empirikus kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen körülmények között várhatók a központ-hátország kapcsolatban a fejlesztő, illetve mikor az elszegényítő hatások. Jelen tanulmány e fejlesztő-elszegényítő hatásokat kiváltó körülmények, tényezők jelenlétét vizsgálja Szlovákia példáján, bemutatva, hogy Szlovákiát több szempontból is az elszegényítő hatások önmagukat erősítő jellege veszélyezteti. A tanulmányban bemutatott dekompozíciós indexből is látható, hogy Szlovákia egy extrém, de nem egyedi példája a központ-hátország egyenlőtlenségeknek, továbbá a nagyváros-vidék diszparitás kumulatív jellege a kelet-közép-európai országokat -egyszerre posztszocialista és poszt-fordista jellegük miatt -általánosan veszélyezteti, eltérően az Európai Unió nyugati felében kimutatható tendenciáktól.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O15, O18, O52, R11. szlovákia rendszerváltás utáni történetének van egy meglehetősen jól ismert narratívája: ez a mélyből, a semmiből, az ismeretlenségből felkapaszkodott kicsi és félperiferikus ország sikertörténete. ez a sikertörténet-narratíva azért is vált erőssé, mert az önálló állam megszületése nem indult túl biztatóan. amikor 1993. január elsejével Csehszlovákia megszűnt, akkor a világszerte ismert cseh kultúra, az erős cseh ipar, a fejlett Prága és az évszázados cseh államiság hagyománya vált le, és "hagyta magára" szlovákiát. Így az országnak az ismeretlenségből kellett kilépnie a világpolitika színpadára, és gazdasági kapcsolatait is a semmiből kellett újjáépítenie. nem véletlen, hogy szlovákia nem népszavazással, hanem a prágai és a pozsonyi parlament jóváhagyásával jött létre, az * Jelen publikáció az európai Unió, magyarország és az európai szociális alap társfinanszírozása által biztosított forrásból, az efoP-3.6.3-VeKoP-16-2017-00007 azonosítószámú, tehetségből fiatal kutató -a kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban című projekt keretében jött létre.

No abstract

No abstract

No abstract