Összefoglaló. A cauda equina daganatai a leggyakrabban lumbagós panaszokkal jelentkeznek. Általában késői stádiumban ismerik fel őket, mivel lassan növekednek, az anatómiai környezet tágas, a megjelenő tünetek nem specifikusak, valamint az érintett betegek többsége fiatal és egyébként egészséges. Jelen közleményünkben egy ritka variáns, a cauda equinát érintő „ancient” típusú schwannoma esetének kórtörténetét és kezelését mutatjuk be. Műtéti ellátás során a daganat totális eltávolítása történt, ezt követően a beteg panaszai megszűntek. Ezen daganat klinikai kimutatását preoperatív T1-, T2-súlyozott MRI tette lehetővé, a pontos diagnózist azonban az eltávolított daganat patológiai szövettani feldolgozása biztosította. Irodalmi áttekintésünk alapján a cauda equinában ez a szövettani altípusú schwannoma kifejezetten ritka: nemzetközi szinten 3 ilyen publikált eset jelent meg, magyar nyelvű közlést a témában azonban nem találtunk. Orv Hetil. 2022; 163(5): 195–200. Summary. Tumors of the cauda equina generally present with lower back pain. They are usually recognized at a late stage as they grow slowly, the surrounding anatomical environment is spacious, the symptoms that appear are not specific, and the majority of the affected patients are young and otherwise healthy. In this paper, we present the diagnosis and treatment of a young male patient who has undergone the surgical removal of an ancient schwannoma of the cauda equina. During the operation, the tumor was completely resected, and following that the patient’s complaints disappeared. The key point to an accurate diagnosis of this kind of tumor before the operation was the appropriate radiological study, i.e., T1-, T2-weighted MRI, and postoperatively the histological processing of the removed neoplasm. Reviewing the literature, this pathological type of schwannoma appeared to be extremely rare in the cauda equina: so far, only three cases have been published internationally, however, we could not find a single paper in the Hungarian medical literature on this topic. Orv Hetil. 2022; 163(5): 195–200.

Összefoglaló. Az agyi érrendszer elzáródásos panaszai elsősorban felnőttkorban jelentkeznek, nem ritkák azonban gyermekek esetében sem. A gyermekkori stroke gyakorisága 2,5/1 000 000 fő; ilyenkor általában az arteria carotis interna vagy az arteria cerebri media érintett. Az ischaemiás stroke-ok 25%-a a hátsó keringési rendszer területén keletkezik. Az arteria vertebralis extracranialis szakaszának stenosisa 18%-ban a jobb oldalon, 22,3%-ban a bal oldalon észlelhető. Esetünkben egy 7 éves kisfiú kórtörténetét mutatjuk be, aki facialis paresis, súlyosbodó ataxia és somnolentia tüneteivel került egy megyei kórház gyermek intenzív osztályára. A készült kontrasztos koponya angiográfiás MR-vizsgálaton akut ischaemiás elváltozások voltak láthatók, valamint sejteni lehetett, hogy a bal oldali arteria vertebralis gracilisabb; a hypoplasia azonban csak a beteg egyetemi centrumba kerülése után, az ott elvégzett, a nyaki erekre is kiterjedő TOF - (time of flight) angiográfia és nyaki ultrahang készítését követően bizonyosodott be. A beállított gyógyszeres kezelések hatására az ischaemiát okozó artériás thrombus feloldódott, majd megkezdődött a rehabilitáció folyamata, melynek során a beteg állapota nagymértékben javult. A gyermek kórházba kerülése előtt hónapokkal észlelt, magatartás- és figyelembeli zavarainak romlása felveti a már korábban bekövetkező átmeneti ischaemiás periódusok lehetőségét is. A hátsó keringési rendszert érintő stroke-ok etiológiája változó, többször kerültek már leírásra különböző háttérrel. Esetünkben a fejlődési rendellenesség – ’bow hunter’ szindróma tűnik a legvalószínűbbnek. A készült dinamikus nyaki ultrahangvizsgálat is erre utaló eredményt adott. Időintervallumon belül szóba jöhet az arteria vertebralis thrombosis kezelése endovascularis módszerek segítségével is. Ennek kivitelezhetősége érdekében azonban fontos a mielőbbi pontos diagnózis felállítása a megfelelő képalkotó vizsgálatok segítségével és a betegnek a kezelésére felkészült centrumba juttatása. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1902–1907. Summary. Cerebrovascular obstruction primarily affects adults, but it is not uncommon in children either. The incidence of childhood stroke is 2.5/1 000 000 population, usually affecting the internal carotid artery or the middle cerebral artery. The posterior circulatory system is involved in 25% of ischemic strokes. Stenosis of the extracranial section of the vertebral artery is demonstrated in 18% on the right side and 22.3% on the left side. We present the case history of a 7-year-old boy who was admitted to the pediatric intensive care unit of a county hospital with symptoms of facial palsy, progrediating ataxia and somnolence. Contrast-enhanced angiographic MR images of the skull revealed acute ischemic lesions and suggested stenosis of the left vertebral artery, then it was confirmed by TOF (time of flight) angiography of vessels of the neck and cervical ultrasound examination. The arterial thrombus causing ischaemia was eliminated by drug treatment and the rehabilitation process could be started. The patient’s condition improved considerably following that. Deterioration in behavioral and attentional problems of the patient, which had been realised months prior to hospitalisation, raises the possibility of earlier ischemic periods. The etiology of strokes affecting the posterior circulatory system has been described with different backgrounds. In the presented case, a developmental disorder – bow hunter’s syndrome seems to be the most likely one. The result of dynamic cervical ultrasound examination also supported this theory. Treatment of vertebral artery thrombosis with endovascular methods may also be considered within a time interval. However, to make it feasible, it is important to establish an accurate diagnosis as soon as possible by appropriate imaging studies, and to transfer the patient to a specialised center. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1902–1907.