Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Background: dementia is a significant health issue worldwide. Mild cognitive impairment (MCI) can transform into dementia over time. General practitioners may be the first to notice the cognitive deficit, so they may need a screening test in the event of suspicion, which they must be able to use under great time pressure. We examined the usability of the Hungarian Test Your Memory (TYM-Hun) self-administered dementia test in general practice, and with the results of the received tests, we tried to draw conclusions regarding the population. Methods: In the four Hungarian cities with medical universities, general practitioners filled out 368 questionnaires with their clients over 50 years of age. Results: the total scores of the test showed a significant correlation with education and the type of occupation, while a significant negative correlation with age. We found the clock drawing test and recall indicates cognitive decline the earliest. Based on the TYM-Hun results, the prevalence levels for MCI and dementia are slightly higher in Hungary than globally. Conclusion: the test can sensitively indicate MCI and early-stage dementia as a screening test, and two of its subtests can raise the possibility of cognitive impairment at an earlier age than the others.

A dementiában szenvedő betegek kezelése, gondozása komplex feladat, amely az egészségügyi alap- és szakellátás mellett a szociális ellátórendszer és a szakápolási szolgálatok együttműködése által valósulhat meg. A háziorvos kulcsszereplő a dementia kialakulásának megelőzésében, szűrésében, kezelésében és gondozásában is. Célunk a korszerű dementiaellátás háziorvosi aspektusainak a különféle prevenciós szinteken keresztül történő bemutatása. A páciensek egészséges életmódra történő nevelése és cardiovascularis statusuknak optimalizálása csökkenti a dementia kialakulásának esélyét. Kiemelten foglalkoztunk a korai szűrés és szakorvoshoz utalás kérdésével, valamint a korszerű ellátáshoz szükséges, idejében megkezdett, egyénre szabott terápia fontosságával. A dementiával érintett betegek háziorvosi gondozásához hozzátartozik a betegség lefolyásának követése mellett a társbetegségek figyelemmel kísérése is, így a szövődmények csökkentésével mind a beteg, mind családja életminősége javítható. A családorvosoknak fontos feladatuk a beteget gondozó családtagok támogatása is. A jelenlegi magyarországi lehetőségek bemutatása mellett a közleményhez áttekintettük a nemzetközi szakirodalmat és a hazai szakmai irányelveket, amelyek folyamatos követése elengedhetetlen a minőségi betegellátáshoz. Orv Hetil. 2023; 164(32): 1263–1270.