Sudden sensorineural hearing loss is defined as a greater than 30 dB deterioration in at least 3 consecutive frequencies occurring within 72 hours. The disease is mostly idiopathic and needs an urgent treatment. Between 01. 01. 2015 and 31. 12. 2016, 149 patients with sudden hearing loss were admitted to the Department of Otorhinolaryngology, University of Pécs. The epidemiological data, the prognostic factors and the outcome of the treatment were retrospectively analyzed. Isolated high frequency (p = 0.012) and less severe hearing loss (p<0.001), older age (p = 0.005), comorbodities like cardiovascular disease (p = 0.009) and diabetes (p = 0.029) were found as negative prognostic factors. Time of introduction of the treatment, gender, and side of the affected ear did not influence the outcome. Our finding was mainly congruent to the literature. Orv Hetil. 2019; 160(18): 687–693.

Bevezetés: A cochlearis implantáció eredményessége audiológiai vizsgálatokkal, valamint életminőség-kérdőívekkel mérhető fel. Célkitűzés: Célunk a Cochlearis Implantáltak Funkcionális Indexe (CIFI) nevű életminőség-kérdőív magyar nyelvre történő adaptálása, valamint bevezetése volt, és ezáltal az implantáción átesett betegek fizikai, pszichológiai és szociális helyzetének felmérése. Módszer: A tesztet 2016. november 01. és 2018. május 31. között 30 beteg töltötte ki az implantáció előtt, valamint 6 és 12 hónappal a műtétet követően.Eredmények és következtetés: Betegeink életminőségében már 6 hónap elteltével jelentős változás volt megfigyelhető, és a műtét után 12 hónappal további javulásról számoltak be.Introduction: The success of cochlear implantation can be evaluated with audiological measurements and quality of life questionnaires. Aim: Our aim was to translate and introduce the Cochlear Implant Function Index (CIFI) test to analyze the physical, psychological and social state of our cochlear implant patients. Method: Between 01. 11. 2016 and 31. 05. 2018, 30 patients filled the questionnaire before and 6 and 12 months after the implantation. Results and conclusion: Results showed a remarkable improvement in the quality of life in several patients even after 6 months. Further improvements could be measured after 12 months. EREDETI KÖZLEMÉNYRövidítések CIFI = (Cochlear Implant Function Index) Cochlearis Implantáltak Funkcionális Indexe; MELAS = (mitochondrial encephalopathy, lactic acidosis, and stroke-like episodes) mitochondrialis encephalopathia laktátacidózissal és stroke-szerű epizódokkal A cochlearis eredetű percepciós halláscsökkenés minden korosztályt érinthet, bár prevalenciája a korral növekedést mutat. A halláskárosodás negatívan hat a kommunikációra, a mindennapi életre, és az életminőség romlásához vezet [1].

Absztrakt: A hallásjavító implantátumok térnyerésével szinte bármely súlyosságú halláscsökkenés hatékonyan rehabilitálható. Magyarországon először a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján került sor Codacs™ (Cochlear’s direct acoustic cochlear stimulator; Cochlear, Sydney, Ausztrália) implantációjára. Ez az implantátum egy, a középfülbe helyezhető elektromechanikus elven működő hallásjavító eszköz, melyet súlyos fokú, siketséggel határos, kevert típusú, kétoldali halláscsökkenés esetén ajánlhatunk fel betegeinknek. Esetünkben kétoldali előrehaladott otosclerosisban szenvedő, 67 éves férfi betegünk részesült Codacs™-implantációban, mellyel páciensünk posztoperatív hallásküszöbe és beszédértése nagymértékben javult. Orv Hetil. 2020; 161(24): 1015–1019.

Összefoglaló. Fej-nyaki daganattal diagnosztizált és kezelt betegeknél a szájon keresztüli táplálás gyakran nem lehetséges vagy nehezítetté válik a kezelés valamelyik fázisában. A beteg enteralis táplálásának biztosítására tartós és hatékony megoldást kell nyújtanunk, erre megfelelő választás lehet a percutan endoszkópos gastrostomia. A fej-nyaki régióban a daganat elhelyezkedése, kiterjedtsége és a műtétek miatt megváltozott anatómiai viszonyok sokszor gátat szabnak a gasztroszkóp hagyományos, szájon át történő sikeres levezetésének, és így különleges megoldásokra lehet szükség. Közleményünkben egy, a szakirodalomban is ritkán alkalmazott percutan endoszkópos gastrostomakészítésről számolunk be. A bemutatott esetben egy kiterjedt, rosszindulatú fej-nyaki daganat miatt totális maxillectomián és orbitaexenteratión átesett betegben a műtét következtében kialakult arcdefektuson át történt a gastroscopia és a tápszonda levezetése, ugyanis komplett szájzár következtében a beteg a táplálkozásra képtelen volt. A fent említett módszerrel sikerült a beteg hosszú távú enteralis táplálását megoldani minimálinvazív módon. Az összetett kóros esetek gyakran állítják kihívások elé a gyakorló klinikust. Esetbemutatásunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a hagyományos, megszokott módszerek helyett sokszor nagyobb sikerrel alkalmazható, személyre szabott terápiás lehetőségekre. Orv Hetil. 2022; 163(3): 116–119. Summary. Peroral, enteral feeding is often impossible in patients with head and neck cancer. Percutaneous endoscopic gastrostomy is a well-established, quick, minimally invasive, and safe procedure for providing long-term enteral feeding. Space-occupying tumour mass and altered anatomy due to surgery inhibit the gastroscope’s peroral introduction and the feeding tube’s placement in some instances. Various access routes and modified insertion techniques are recommended to overcome the feeding tube insertion challenges. We present a rare case of a 64-year-old head and neck cancer patient who was unable to eat orally due to trismus and had a facial soft tissue defect following total maxillectomy and orbital exenteration. A complete oesophago-gastro-duodenoscopy and feeding tube insertion were performed transfacially. Percutaneous endoscopic gastrostomy was successful and uneventful via the maxillary and orbital soft tissue facial defect. No complication was noted, and long-term enteral feeding of the patient was provided in a minimally invasive way. Surgeons often face challenging cases when treating patients with head and neck cancer. The modification of standard procedures is sometimes required to adapt surgical techniques to the patient’s specific case. Orv Hetil. 2022; 163(3): 116–119.

Összefoglaló. A hirtelen halláscsökkenés patofiziológiája még nagyrészt tisztázatlan, így oki terápia nem lehetséges. Az elsődleges kezelést a helyileg vagy szisztémásan adott kortikoszteroid jelenti, egységes protokoll azonban nem áll rendelkezésre. Nagy vagy súlyos fokú hirtelen halláscsökkenés esetén kóroki tényezőként felmerül a perilymphafistula lehetősége még azoknál a betegeknél is, akiknél nem szerepel trauma az anamnézisben. A kórkép műtéti kezelése a dobüreg feltárását követően a belső fül ablakainak obliterálása. Amennyiben ez a megoldás nem eredményez megfelelő hallásjavulást, hagyományos vagy implantálható hallókészülékek alkalmazása javasolt. A közleményben részletezett esetünkben teljes siketséggel járó, jobb oldali hirtelen halláscsökkenés alakult ki, melynek hátterében egyértelmű okot azonosítani nem sikerült. Az eredménytelen kombinált, intratympanalis és szisztémás szteroidkezelést követően exploratív tympanotomiát végeztünk, melynek során a belső fül ablakait obliteráltuk. Hallásjavulást ezt követően sem sikerült kimutatni, így cochlearis implantáció elvégzése mellett döntöttünk. Az implantációt a kerek ablakon keresztül végeztük, mely alapján kijelenthetjük, hogy az előzetes kerekablak-obliteráció nem zárja ki a későbbi cochlearis implantációt. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2055–2060. Summary. The pathophysiology of sudden sensorineural hearing loss is mainly unknown, therefore no causative treatment exists. Systemic and local administration of corticosteroids serves as first line therapy although protocols vary. In cases of severe or profound hearing loss with no improvement for medical therapy, perilymphatic fistulae can be assumed even without any history of trauma. Therefore, inner ear window obliteration as a primary surgical option in the early stage can be considered. For patients without complete recovery, conventional hearing aids or implantable hearing devices can be offered. In our case report, we present a patient with right sided idiopathic sudden deafness. After failure of conservative combined intratympanic and systemic steroid therapy, explorative tympanotomy and obliteration of the inner ear windows were performed. As no hearing improvement was witnessed, successful cochlear implantation via round window insertion was performed. Our case justifies that obliterating the round window membrane does not rule out further successful cochlear implantation. Orv Hetil. 2021; 162(51): 2055–2060.