The global energy consumption is continuously growing, because the population of Earth and the standard of living expands day by day. As a result, the emission of greenhouse gases increases further more. The various countries use the different types of fuels in varying amount.In this study we have examined the primary energy consumption of the countries, according to the BP Statistical Review of World Energy June 2016 (BP, 2016), based upon their usage of fuels.The assay resulted in a 7 cluster model. With one exception, each cluster contains a resource, which is used in a much larger amount than in the other clusters. As a result, we may differentiate between an average cluster, and the clusters of countries that use primarily hydropower, nuclear energy, renewable energy, coal, fossil oil, and natural gas.We have examined if there is any connection between the location of a country in a cluster and its HDI, as well as the countries’ competitiveness. JEL Code: Q42, Q43, Q35, Q01, P28, P18

The idea of the circular economy is gaining ground as one of the means to realize a sustainable future. The concept of a circular economy is an innovative alternative model to society‘s current “linear” mode of operation. An alternative to fossil fuels is a cycle in which carbon and methanol play a major role. Carbon use plays a major role in mitigating global climate change, while methanol as a renewable fuel can also mitigate the negative e~ects of climate change and bridge the problems of scarcity of ecosystem resources and rising levels of consumption. Despite the fact that a circular economy reduces the environmental burden while providing business bene˚ts, not all circular solutions have a positive impact on sustainability. The use of CO2 as a feedstock can be a very e~ective tool for reducing global carbon dioxide concentration as well as reducing dependence on fossil fuels. At the same time, the environmental impacts of the technologies developed need to be accounted for in order to highlight that the technology pathway actually contributes to the sustainability goals.

Bevezetés: A terhességi cholestasis a terhességek 1%-ában előforduló kórkép. Fennállása nagymértékben növeli a súlyos magzati szövődmények kialakulásának, így a koraszülésnek és a terminusközelben váratlanul bekövetkező, méhen belüli magzati elhalásnak a rizikóját. Célkitűzés: A hazánkban a klinikum számára a közelmúltban elérhetővé vált szérumösszepesavszint-méréssel kapcsolatos eddigi tapasztalataink összegzése és a terhességi cholestasis ellátása debreceni gyakorlatának bemutatása. Betegek és módszer: Retrospektív esetsorozatban vizsgáltuk a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2020. szeptember és 2021. szeptember között kezelt súlyos cholestasisos várandósok adatait. Meghatároztuk az epesav-, a májenzim- és a bilirubinszintek statisztikai korrelációját is. Eredmények: 758 várandós 1258 szérummintájából történt epesav-meghatározás. 5 esetben (az összes eset 0,7%-a, a cholestasisos esetek 6,4%-a) súlyos (epesav 40–99 μmol/l), 7 esetben (0,9%, illetve 9,0%) igen súlyos (epesav ≥100 μmol/l) epepangás volt igazolható. A 12 súlyos cholestasisos várandós átlagéletkora 30,6 (21–43) év volt, közülük 7 volt primigravida. A betegek közül 5-nél állt fenn cholestasisra hajlamosító előzményi betegség. 6 beteg részesült urzodezoxikólsav-kezelésben, amely az epesavszintek jelentős csökkenését eredményezte. Súlyos cholestasisban az epesav–GOT (R2 = 0,14) és az epesav–GPT (R2 = 0,17) korreláció gyengének bizonyult (n = 45). Az epesavszintek postpartum hamar szignifikánsan javultak. A 12 beteg közül eddig 11 szült meg, és 13 újszülött született, 2/12 volt ikerterhesség. Az átlagos gestatiós kor a szüléskor 37 (33–40) hét volt. 3/11 koraszülés történt (27%). A terminusközeli szülések közül 7/8 (88%) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18%). Intrauterin magzati elhalás nem következett be. Következtetés: A szérumepesav-mérés hatékony eszköz a terhességi cholestasis diagnosztikájában és követésében, a protokollalapú szülészeti ellátáshoz pedig nélkülözhetetlen. A közleményben bemutatjuk klinikánk epesavszinten alapuló terhességi cholestasis ellátásának gyakorlatát is. Orv Hetil. 2022; 163(20): 797–805.

No abstract

This paper presents the expansion of renewable energy sources of electricity generation over the last 10-15 years, based on statistical data for Hungary and for the EU-28 member states. The share of renewable energy in electricity production was almost 30% in the EU28 in 2016, while in Hungary it was only 7%, which is the second lowest share in EU member states. In Hungary, the share of nuclear energy is still high in electricity production, and the proportion of biomass in renewable energy in Hungary is very high compared to the EU-28 average. An important issue for Hungary is how to reduce the share of nuclear energy in the longer term. Finally, the paper highlights the essential elements of the Hungarian METAR subsidy system aimed at encouraging the production of electricity (and heat) energy from renewable energy sources while minimizing the burden on end users.