Az emlőrákszűrés hatékonyságának javítására az elmúlt években számos technológiai fejlesztés történt, amelyek többsége elsősorban a mammográfiai vizsgálat kiegészítőjeként jelent meg. Az egyik ilyen, széles körben ismertté vált technológia az automatizált emlőultrahang. A jelen célzott irodalomkutatás célja, hogy bemutassa az automatizált emlőultrahang szűrési alkalmazásával kapcsolatos szakmai álláspontokat és iránymutatásokat, valamint összegezze a technológiával kapcsolatos vizsgálatokat leíró tudományos szakirodalmat. Az automatizált emlőultrahangra vonatkozó információk összegyűjtésére célzott irodalomkutatást végeztünk. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket, amelyek az emlőrák szűrésével és korai felismerésével foglalkoztak. Az irodalmi áttekintés eredménye alapján kijelenthető, hogy az automatizált emlőszűrésről mint kiegészítő technológiáról denz emlő esetén, számos információ áll rendelkezésre, ugyanakkor az emlőrák szűrésével kapcsolatos irányelvek nem foglalkoznak még ezzel a technológiával. A célzott irodalomkeresés során 9 klinikai vizsgálatot tekintettünk át. Ezek többsége egykaros vizsgálat, viszonylag rövid követési idővel. A vizsgálatok többségét az USA-ban végezték. Az eredmények jellemzően emlőrákszűréssel kapcsolatos, rövid távú kimenetekre vonatkoztak: szenzitivitás, specificitás, daganatfelfedezési arány és visszahívási arány. A technológia legfontosabb előnyének az utólagos kiértékelés, valamint a reprodukálhatóság tekinthető. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy denz emlő esetén a technológiának a mammográfia mellett történő, szűrési célú alkalmazása esetén növekszik az azonosított daganatok száma a mammográfia egyedüli használatához képest. Legfőbb hátránya ugyanakkor a megnövekedett visszahívási arány és az álpozitív esetek számának emelkedése. Összességében megállapítható, hogy az automatizált emlőultrahang emlőrákszűrési alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságnak a csökkentésére további tudományos bizonyítékokra van szükség. Orv Hetil. 2022; 163(35): 1374–1382.

No abstract

IntroductionThe sensitivity of mammography screening is lower in women with dense breast. Increasing the efficacy of breast cancer screening have received special attention recently. The automated breast ultrasound (ABUS) shows promising results to complement mammography. Our aim was to expand the existing breast cancer screening protocol with ABUS within a Hungarian pilot project.MethodsFirst, we developed a protocol for the screening process focusing on integrating ABUS to the current practice. Consensus among clinical experts was achieved considering information from the literature and the actual opportunities of the hospital. Then we developed a protocol for evaluation that ensures systematic data collection and monitoring of screening with mammography and ABUS. We identified indicators based on international standards and adapted them to local setting. We considered their feasibility from the data source and timeframe perspective. The protocol was developed in a partnership of researchers, clinicians and hospital managers.ResultsThe process of screening activity was described in a detailed flowchart. Human and technological resource requirements and communication activities were defined. We listed 23 monitoring indicators to evaluate the screening program and checked the feasibility to calculate these indicators based on local data collection and other sources. Partnership between researchers experienced in planning and evaluating screening programs, interested clinicians, and hospital managers resulted in a locally implementable, evidence-based screening protocol.DiscussionThe experience and knowledge gained on the implementation of the ABUS technology could generate real-world data to support the decision on using the technology at national level.