Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. ápr ilis (431-460. o.) Urbánné mező Júlia-Udvari beáta munkapiaci rugalmasság és ifjúsági foglalkoztathatóság Az ifjúsági munkanélküliség napjaink egyik legégetőbb problémája világszerte, amely tovagyűrűző hatásai révén nem csak a fiatalokat érinti. A jelenség hátterében rejlő strukturális és intézményi tényezők döntő többsége összefüggésbe hozható a munkapiaci rugalmatlanság különböző dimenzióival, a túlzott mértékben szabályo-zott munkafeltételekkel. Ezért a cikk a munkapiaci rugalmasság és az ifjúsági munkanélküliség összefüggéseire világít rá. Mind a rugalmasság, mind az ifjúsági munkanélküliség kérdéseit áttekintve, elmondható hogy rugalmasabb munkapiacokon a pályakezdő fiatalok könnyebben és gyorsabban találnak állást, azonban ez a rugalmasság minden korosztály számára csökkenti a munkavállalói biztonságot. Ezért egyszerre szükséges a gazdasági változásokhoz jól alkalmazkodó munkapiac megteremtése, az aktív munkapiaci politika alkalmazása és a szociális biztonság megőr-zése is, ahogyan azt a rugalmas biztonság (flexicurity) megközelítés hangsúlyozza. Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J64.

A fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárulhat a tudományba, technológiába és innovációba történő befektetés, ami történhet saját (pénzügyi és humán) forrásaik felhasználásával, vagy kívülről érkező forrásokból (például: külföldi tőke, hitelek, segélyek, technikai segítségnyújtás, ösztöndíjak). A technológia fejlődésben betöltött szerepére a nemzetközi fejlesztési együttműködés (segélyezés) keretét meghatározó Millenniumi és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek, ezáltal az innovációs segélyezésre is felhívják a figyelmet. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb donorszervezeteként is prioritásként kezeli az afrikai fejlődő országok technológiai fejlesztését, eddigi szoros kereskedelmi-segélyezési kapcsolatuk kutatás-fejlesztési együttműködéssel is kiegészült. E feltáró cikk célja az EU és Afrika közötti kutatás-fejlesztési együttműködés elemzése. A 2002–2016 közötti időszakot felölelő, az innovációs segélyeket és a Horizont 2020 projektjeit elemző kutatásunk több jelenségre is rávilágított: 1. az összes Afrikába irányuló innovációs segély csaknem háromnegyede az Európai Unióból származik, bár a bilaterális támogatások körülbelül 1 százalékát teszik ki és jelentős ingadozást mutatnak; 2.az innovációs segély fogadó országok szerinti megoszlása koncentrált, de időben változékony; 3. a leginkább támogatott területek a mezőgazdasági kutatás, a kutatási/tudományos intézetek, az orvosi és a környezeti kutatás; 4. a H2020-projektek esetén is erőteljes koncentráció tapasztalható a részt vevő országokat tekintve, és a projektek szektorok szerinti prioritása meglehetősen hasonlít az innovációs segélyekére.