AThis paper introduces voluntary simplifier consumers who freely limit their consumption; freely purchase less than the average consumers. They refuse the logic of the consumer society, and choose an anticonsumer lifestyle that features environmental, social and economic sustainability. According to the international literature the concept of voluntary simplicity will be defined; the types/stages, main motives and influence factors of this frugal lifestyle will be presented. Since the inhabitants of the strictly regulated eco-villages can be regarded as voluntary simplifiers, we extended our research to eco-villages. With exploratory goal we examine two eco-villages' webpages searching for information about their dietary habits.Kulcsszavak: : fenntartható fogyasztás, környezettudatos fogyasztói magatartás, önkéntes egyszerűsítők Keywords: sustainable consumption, environmentally conscious consumer behaviour, voluntary simplifiers Bevezetés -IntroductionKörnyezeti, társadalmi és gazdasági problémák vannak a világban. Globális éghajlatváltozás, szennyeződött kör-nyezet, véges természeti erőforrások, társadalmi egyenlőtlenségek, éhezés, gazdasági krízis -hogy csak néhá-nyat említsünk napjaink égető kérdései közül. Nyilván a problémáknak számos oka azonosítható, e tanulmány a fogyasztás oldaláról közelíti meg a kérdést. Ma már nem csak a környezetvédők értenek egyet azzal a kijelentéssel, miszerint a jelenre kialakult -és számos szakértő [5; 9; 2; 18] által fenntarthatatlannak titulált -fogyasztási minták nagyban hozzájárulnak a világ problémáihoz, külö-nös tekintettel az ökológiai szennyezettségre. Nem lehet ugyanis megfeledkezni arról az egyszerű összefüggésről, hogy az energiaszektor, az iparvállalatok, a közlekedés környezetszennyezése mögött is végső soron a fogyasztói preferenciák, igények állnak. Minden jel arra mutat, hogy a fejlett világ fogyasztói mind mennyiségben és minőség-ben túlzott igényeket támasztanak a Föld erőforrásaival és a szennyezés abszorbeáló képességével szemben. Kutatási eredmények szerint egy átlagos európai ház-tartás környezeti hatásának egyharmada az élelmiszer-fogyasztásból ered [15]. Ennek legnagyobb része az ún. indirekt hatások közé sorolható, vagyis az élelmiszerek előállítása és kereskedelme során merül fel: állattartás, növénytermesztés és az élelmiszeripar emissziója; erő-források (pl. halállomány) túlhasználata; szállítás; csomagolási hulladék. Az élelmiszerfogyasztással összefüggő direkt környezeti hatás is növekvő mértéket mutat: köz-lekedés (autós bevásárlások); tárolás és elkészítés (egyre több az energiafaló háztartási gép); csomagolási hulladék [15].