The purpose of this paper is to provide an empirical based understanding of the Romanian context of teacher work, which provides an opportunity to identify characteristics considered to affect teaching activities and gives a basis for planning and conducting other research on teachers working conditions. The paper is based on authors' research which is a secondary analysis of Teaching and Learning International Survey (TALIS) 2013 database. The database contains the survey responses of teachers of lower secondary education (ISCED 2) and the principals of their schools. During the investigation cross/tables, cluster analysis, linear and logistical analyses were used. Based on our research results, we can see that the factors attributed both to the individuals and to the elements of pedagogical culture show a strong correlation with the characteristics of the teaching and the satisfaction with the teaching. Considering the factors attributed to the individuals, professional development and the total career time is the most influential factor of job satisfaction and teacher’s self-efficacy. Among the variables included in the school culture dimension, the effectiveness of teacher work, the disciplined atmosphere, the values of student/teacher relationships and the positive effects of teacher-teacher relationships indicated satisfaction and self-efficacy.

Egy gyerek gondolkodása nem sorolható be tantárgyakba. Mégis, az oktatási gyakorlatban tantárgyak sokaságával találkozunk, melyek éles határokra bontják az egyes tudományterületek ismereteit. Annak ellenére, hogy ezen területek ismeretei összekapcsolhatóak. A nemzetközi felmérések eredményei alapján, az elmúlt években sokat hallhattunk az északi országok, mint Finnország, Észtország, Svédország oktatási rendszerének eredményességéről. Sokakat foglalkoztató kérdés: hogy mi rejlik ezen eredményesség hátterében, miért teljesítenek ilyen jól az északi országok az említett teszteken. Ezen tanulmányban egy pedagógiai kutatás mutatunk be, mely abból a feltételezésből indul ki, hogy az északi országok eredményessége az oktatást szabályzó dokumentumokban keresendő. Feltételezésünk szerint, ezekben nagyfokú integrációval és interdiszciplinaritással találkozunk. Dokumentum- és tartalomelemzéssel, a tantervek közül a svéd, észt és román tanterveket vizsgálatuk, majd a Tudományok tantárgyi programokat is áttekintettük mindegyik ország esetében. Az adatok egyrészt információt nyújtottak a programok interdiszciplináris és integrációs szemléletmódjának mértékéről; másrészt segítették egy olyan tantárgyblokk kidolgozását, mely teljes mértékben az előbb említett szemléletmódokat képviseli. Mind a tantervek, mind a programok esetében a 10–11 éves korosztályra vonatkozó részeket tekintettük át. Azon feltevésünk mérésére – mely az eredményesség gyökerét az interdiszciplinaritásban és az integrációban látja – a tantárgyblokk kísérleti csoportban történő beavatkozását tűztük ki célul, melyet a fentebb említett korosztály esetében teszteltünk. Az elő- és utófelmérés során megbizonyosodtunk arról, hogy – azon feladatokban, melyekben a tanulóknak fogalmi térképet kellett létrehozniuk vagy fogalmakat kellett csoportosítaniuk egy tetszés szerint választott szempont szerint – a beavatkozás után jobban teljesítettek az egyes feladatokban. Az eredmények feltételezésünket támasztják alá: a tantárgyi határok feloldásával a tanuló teljesítmény (a fogalmak szervezését és elsajátítását illetően) növelhető. Ezek a tantervfejlesztéshez járulhatnak hozzá.