Background: Appropriate size matching between donor and recipient is critical for successful pulmonary transplantation. Although surrogate measurements such as height and gender are often utilized to approximate predicted lung volume, these methods provide only a gross estimation with wide variability and poor predictive value.Case Description: A single center exploratory study was conducted in which four patients underwent lung transplantation (LT) with pre-operative computed tomography (CT) volumetry obtained in both the donor and recipient to facilitate decision making regarding organ size and suitability. In four cases in which CT volumetry was used, the lung volumes calculated using surrogate measurements significantly overestimated both donor and recipient lung volumes quantified by CT volumetric analysis. All recipients underwent successful LT without necessary graft downsizing.Conclusions: This is an initial report of prospectively utilizing CT volumetry as an adjunct to decisionmaking regarding suitability of donor lungs. In these cases, CT volumetry facilitated the confident acceptance of donor lungs that were initially predicted to be oversized based on other clinical measures.

No abstract

Összefoglaló. Bevezetés: Ma már bizonyítékokra épült elvárás, hogy a hasi műtétek során az atraumatikus műtéti technika, a pontos és teljes vérzéscsillapítás, az idegen anyagok eltávolítása mellett a peritonealis felszín mechanikus károsodását, kiszáradását is el kell kerülni. A hashártya kiterjedt felszínével, különleges szöveti szerkezetével nemcsak fontos szereplője a normális élettani folyamatoknak, hanem mint a „hasüreg őre” fontos szerephez jut a gyulladásos folyamatok lokalizálásában, dializáló felszínként is hasznos, és a daganatok kezelésében teret ad a hipertermiás hasüregi kemoterápiának. A peritoneum-zsák legnagyobb része a vastag- és a vékonybelet borítja be. A posztoperatív szövődmények elkerülésére mind a nyitott, mind a laparoszkópos hasi műtétek során kerülendő a bélállomány kiszáradása, így a rehidrálás ma rutineljárás. Ismeretes, hogy a bél kiszáradása posztoperatív adhéziók létrejöttéhez vezet, továbbá a serosa károsodással jár, ez a bélfal áteresztéséhez, perforációhoz is vezethet. Minden sebészi ajánlás kiemeli a bél nedvesen tartásának fontosságát, miközben az ezt a nézetet támogató, vagy ennek hiányát elemző kutatás, valós hatásvizsgálat elenyésző a szakirodalomban. Közleményünk áttekinti e kérdéskör kórélettani mechanizmusait és sebészi vonatkozásait, összefoglalja a peritoneum összetett funkcióira vonatkozó legújabb kutatások eredményeit. Summary. Introduction: Not only atraumatic surgical technique, precise bleeding control, removal foreign materials from the abdomen, but also avoiding desiccation or mechanical damage of peritoneal surface at abdominal surgery mean today evidence based expectation. Peritoneum with its extensive surface and special histological structure represents an important factor in normal physiological processes, furthermore as “Guard of abdomen” it has an important role to localise inflammatory reactions, useful as dialysing surface and provides also possibility for hyperthermic abdominal chemotherapy in tumour treatment. Largest part of peritoneal sac covers small intestine and colon. To prevent postoperative complications it is necessary to avoid desiccation of intestinal tract at laparoscopic and at open procedures as well – consequently “rehyration” is a routine recommendation today. Desiccation of intestinal tract results postoperative adhesions, furthermore damage of serosa will increase permeability of intestine wall and can result perforation. All the surgical recommendations suggest keeping intestine moist, whereas there are only a few real studies in surgical literature to support or to deny this theory. Our study reviews the pathophysiological and surgical respects of this situation and summarizes the results of latest researches of combined functions of peritoneum.