West Nile virus (WNV) and Usutu virus (USUV) circulate in several European Union (EU) countries. The risk of transfusion-transmitted West Nile virus (TT-WNV) has been recognized, and preventive blood safety measures have been implemented. We summarized the applied interventions in the EU countries and assessed the safety of the blood supply by compiling data on WNV positivity among blood donors and on reported TT-WNV cases. The paucity of reported TT-WNV infections and the screening results suggest that blood safety interventions are effective. However, limited circulation of WNV in the EU and presumed underrecognition or underreporting of TT-WNV cases contribute to the present situation. Because of cross-reactivity between genetically related flaviviruses in the automated nucleic acid test systems, USUV-positive blood donations are found during routine WNV screening. The clinical relevance of USUV infection in humans and the risk of USUV to blood safety are unknown.

Absztrakt: A súlyos akut légúti szindrómát kiváltó, új típusú koronavírus, a SARS-CoV2 olyan példátlan világjárványt okozott, amely szélsőséges terhelést jelent a még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszereire is és azok társadalmaira. Az újonnan emberi kórokozóvá váló vírus ellen sem védőoltás, sem hatékony célzott terápia nem áll rendelkezésre. A járványhelyzetre reagálva a világszerte, köztük Magyarországon is, meghozott szigorú korlátozások a vérellátás tevékenységét egyfelől a donációs hajlandóság és aktivitás kifejezett csökkenése, másfelől a felhasználók igényeinek nehezebben jósolható csökkenése révén érintették. Az OVSz országos adatai szerint a vörösvérsejt-, illetve plazmakészítmények felhasználása mintegy 30%-os, míg a thrombocytakészítményeké mintegy 20%-os csökkenést mutatott 2020. április hónapban az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mobil véradási események száma országosan 61%-kal, a véradásra megjelent donorok száma pedig 28%-kal csökkent. A korábban járványt okozó légúti vírusokkal és a SARS-CoV2-vel is meglevő klinikai tapasztalatok alapján nem valószínűsíthető az új koronavírus hematogén úton történő átvitele, így a véradás előtti szűrés sem indokolt a potenciálisan fertőzöttek kiszűrését segítő általános óvintézkedések betartása mellett. A hematológiai betegellátásban a vérkészítmények felhasználásának csökkenése kisebb mértékű volt, és kifejezett szóródást mutatott a vizsgált szegedi és budapesti egyetemi központok összehasonlításában. Az új kórokozó elleni vakcina és célzott kezelés hiányában a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápia ígéretes és racionális, azonnal hozzáférhető terápiás lehetőség. Az FDA kivételesen gyorsan meghozott bátorító állásfoglalása és irányelve hatására több párhuzamos, nagyobb esetszámú és a korszerű klinikai kutatási szempontokat is figyelembe vevő, a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápiára irányuló klinikai vizsgálat indult az USA-ban és más nyugati országokban, köztük Magyarországon is a vérellátó szolgálatok aktív részvételével.

Background SARS‐CoV2 causing coronavirus disease (COVID‐19) is responsible for an unprecedented worldwide pandemic severely affecting all activities of societies including blood banking. We aimed to systematically collect key indicators in a nationally centralized blood banking system and to perform comparisons between 2020 and 2019. Methods Count data for January–December 2020 and 2019 were extracted from the integrated informatics system of Hungarian National Blood Transfusion Service and analyzed by simple graphics, tabulations, and statistics. Results Whole blood donation activity showed a highly significant decline due to a sharp decrease in field donations by an average fall of 24% (range:17%–28%) during March–May 2020 compared to identical period of 2019. A second, more moderate decline accompanied the second wave in late fall. The simultaneous increase in institutional donations did not counterbalance this decline. Donor exclusion rates fell significantly by an average of 1,1% (range:0.9%–1.6%) in the three spring lockdown‐affected months. First‐time and repeat donors showed decreased turn‐out in larger proportions compared to highly repeat donors. Interestingly, among repeat and highly repeat donors, females showed less‐pronounced declines compared to males while this was not observed among first‐time donors. In June–September, a remarkable swing‐back was observed among highly repeat female donors. Product utilization fell most notably for RBC (mean:26.2%) but also for PLT (mean:19.8%) and FFP (mean:24.3%) and showed a full recovery in June–September followed by a second decline. Conclusion Trends and reaction patterns of blood banking reported by our study may be useful in future planning and adjustments of blood banking activities.

Background & Aims With this study, we intended to report our experiences about introducing nucleic acid testing for blood donation screening for human immunodeficiency virus, hepatitis B and C in Hungary. This study summarizes the experiences of nucleic acid amplification technology (NAT) screening of the first 16 months. MethodsThe study was conducted from 5 June 2018 to 30 September 2019 in two phases. During the first 7 months of the study, the NAT tests were performed in parallel with serology. The yields of the methods were compared. After the initial seven months, only seronegative samples were tested by NAT. NAT tests were performed in minipools of 96. ResultsIn this 16-month period, nearly 400 000 donations were screened by NAT. During the first phase, almost 150 000 samples were tested in parallel by serology and NAT screening. NAT screening during Phase I failed to identify 4 HCV-and 1 HBV-reactive donations. In the second phase, about 245 000 seronegative samples were screened, with only one HBV reactive yield.Conclusions Nucleic acid amplification technology testing proven to be an optimal diagnostic adjunct to serological screening, since it can help to identify early window period infections and occult hepatitis B infections. According to our experience however, the used pooling strategy represents a dilution rate of nucleic acid targets, which makes identifying these types of infections difficult. According to our cost-benefit analysis, reducing the pool size to 60 would result in a 60% sensitivity increase, at the expense of increasing the daily costs by 25%.

Összefoglaló. A vértakarékos betegellátás programját már a fejlett világ számos országában bevezették, és valamennyi alkalmazó ország pozitív eredményeket tudott bemutatni a betegbiztonság javulása és a klinikai vérfelhasználás mérséklődése területén. A program evidenciákon alapuló ajánlásokat tesz, amelyek hozadéka nem csupán a vérfelhasználás optimalizálása, hanem a betegbiztonságot jelző mutatók, úgymint a kórházi morbiditás és mortalitás csökkenése, valamint közvetett módon a kórházi ápolási idő és a kórházi költségek mérséklődése is. A program három pillére az anémia, a vérvesztés és a transzfúzió kockázati triászát célozza meg, ezek módosításának lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. Mivel a pandémia és a járványügyi intézkedések a vérellátást és a vérfelhasználást is jelentősen érintették, a dolgozat adatgyűjtési és elemzési célja a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja vérfelhasználási mutatóinak bemutatása és annak megbecslése, hogy a program bevezetése milyen pozitív változásokat eredményezhetne a vérgazdálkodásban. A donációk és a vérfelhasználás közötti egyensúly fenntartása rendkívül nehéz feladat egészségügyi krízishelyzettől függetlenül is, mivel a hazai vérellátás minimális tartalékkal rendelkezik. A pandémia miatti korlátozó intézkedések a vérkészlet megfelelő szintű folyamatos biztosításában nagy nehézséget okoztak, és annak ellenére, hogy a vérkészítményigény az elektív ellátások halasztása miatt csökkent, a korábbi minimális vérgazdálkodási tartalék kritikus mértékűre szűkült. A program elveinek és eszközeinek klinikai gyakorlatba történő bevezetése kedvező változásokat hozhatna mind a klinikai vérfelhasználásban, mind a betegbiztonság javításában, és biztosíthatja a hazai vérellátás tartós egyensúlyát. A vértakarékos betegellátási program alkalmazásának szükségessége a pandémia alatt még sürgetőbbé és hangsúlyosabbá vált, melyet mind az országos, mind pedig a regionális vérgazdálkodási adatok alátámasztanak. Summary. The Patient Blood Management program has already been introduced in many countries in the developed world and all user countries have been able to show positive results in improving patient safety and reducing clinical blood use. The program makes evidence-based recommendations that result not only in optimizing blood use but also in reducing patient safety indicators such as hospital morbidity and mortality and, indirectly, reducing hospital care time and hospital costs. The three pillars of the program target the risk triad of anemia, blood loss, and transfusion, with an emphasis on opportunities to modify them. As the pandemic and epidemiological measures also significantly affected blood banking and blood use, the aim of the review data collection and analysis is to present the blood use indicators of the Clinical Center of the University of Szeged and to estimate the positive changes in blood management. Maintaining a balance between donations and blood use is an extremely difficult task regardless of the health crisis, as the national blood supply has minimal reserves. Restrictive measures due to the pandemic have made it very difficult to ensure an adequate level of blood supply at all times, and despite the decline in demand for blood products due to the postponement of elective care, the previous minimum blood supply reserve has been reduced to a critical level. Implementing the principles and tools of the program into clinical practice could bring about positive changes in both clinical blood use and patient safety, and ensure a lasting balance in the domestic blood supply. The need for a patient blood management program became even more urgent and emphasized during the pandemic, supported by both national and regional blood management data.