The profession of social work in Romania was re-established in the early 1990s after being completely abolished for three decades during the communist period. This article reports findings from the first national survey of Romanian social workers, which studied characteristics of social workers and their roles, tasks and types of services provided. In addition, it explores how burnout, income and efficacy were associated with social workers’ plans for leaving the profession or country. This study used a seventy-three-item online survey tool to collect data from 1,057 social workers from across Romania using a quota sampling strategy. Romanian social workers skewed young, female and from the Romanian ethnic group. Whilst Romania has a large rural population, social workers primarily practiced in urban areas. Social workers had fairly high levels of job satisfaction and feelings of self-efficacy, and were most likely to be working in child and family protection using direct practice methods. Over one-fifth of social workers indicated they were considering leaving the field in the next two years. Those with higher incomes had lower odds that they planned to leave the field within two years, whilst those with burnout had over twice the odds they planned to leave the field.

The prevalence of cancer distress among patients diagnosed with cancer varies between 20-52%, data from recent years in our country indicating that almost half of them experience depressive or anxious symptoms throughout the course of the disease. Individualized psychosocial care should be recognized as a universal human right, and should be integrated into the patient's routine care. Screening and management of oncological distress performed by a multidisciplinary team is a necessary standard to achieve a quality patient-centered care.

E tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval -65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élô, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depreszsziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdôívvel mértük. Azok a férfiak és nôk alkották a "magasvérnyomás-beteg", illetve "depressziós" csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszióelemzéssel vizsgál-tuk a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-betegek, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nôk körében. Adatainkat kontrolláltuk életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státusra, testtömegindexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás). Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezôktôl független kockázati tényezô-jének bizonyult, addig a nôkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élô férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élô férfitársának. Ugyanakkor nôknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínûségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemzô. Egy rossz házasságban élô nônek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élô nôtársának. Elemzé-seink tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezôje, viszont nôknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezôje.Kulcsszavak: házastársi stressz, nemi különbségek, magasvérnyomás-betegség, klinikai depresszió

No abstract

IntroductionFear of cancer progression (FoP) is one of the most frequently reported unmet needs invoked by the majority of cancer patients, which may significantly impair the quality of life (QoL) of patients. The major objective of the present cross-sectional study was to investigate the specificities of the relationship between different dimensions and intensity of FoP and different aspects of patients’ QoL during the COVID-19 pandemic in Romania.MethodsA nationwide sample of 330 participants completed a survey, including measures of demographic characteristics, medical variables, QoL, and FoP. Multivariate General Linear and Hierarchical Regression Models were conducted in order to assess the relationship between variables.ResultOur results indicate that less than a quarter of the sample experienced low, between 63 and 70% moderate, and 15% high levels of FoP. Our results also indicate that anxiety/worry related to the possibility of progression of the disease, and loss of independence produced significant differences with large effect sizes in all the dimensions of QoL.DiscussionOur results indicate that besides affective reactions, the fear of cancer survivors to lose independence, not being able to attend to their own lives, seems to be a considerable threat, especially in the context of Romanian health system which has difficulties in offering qualitative psychosocial care for cancer patients. The idea that patients will have to rely on others and may not function well independently, not being able to attend to their own lives, seems to be a considerable threat, next to the experienced affective reactions per se.