A koronavírus-járvány több más szektorhoz hasonlóan a turizmusban is igen érzékenyen érintette a fogyasztókat. 2020-ban a kialakult helyzet miatt a lakosságnak számtalan előre eltervezett és lefoglalt utazásról kellett lemondania, aminek következtében sokan csalódottá váltak. Kérdéses azonban, hogy ezek a negatív tapasztalatok a jövőt tekintve pozitív vagy negatív irányban befolyásolják a fogyasztói attitűdöket a turizmusban. Ennek megfelelően kutatásunk célja megállapítani, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradt utazások okozta csalódottság hogyan hat a jövőbeli utazásokra. Kutatásunkhoz online megkérdezést alkalmaztunk, amelynek során széles körben vizsgáltuk a válaszadók koronavírus-járványt megelőző utazási szokásait, a járvány okozta érzéseiket az utazásokhoz kapcsolódóan, illetve a jövőbeli utazási terveiket. Kényelmi mintavételünk során összesen 294 főt értünk el. A válaszok közötti összefüggéseket korrelációs együtthatók segítségével vizsgáltuk, majd klaszterelemzés segítségével finomítottuk tovább eredményeinket különböző fogyasztói csoportok elkülönítésével a jövőbeli utazási elképzelések alapján. Ennek során összesen hat klasztert sikerült elkülönítenünk, akik a belföldi úticélok felé fordulók, a tudatosan megváltozó utazók, az utazástól elforduló bizalmatlanok, a túlkompenzálók, a változatlanul utazni vágyók, és a biztonságosságra törekvő utazni vágyók.

Studies have proven the effectiveness of different weight-bearing exercise interventions for diabetic patients with neuropathy; however, several adverse effects were reported using solid surfaces. Thus, in the present study, we investigated the effects of a novel sand exercise training intervention on biomechanical and functional parameters in seven diabetic patients (age = 62.7 ± 9.7 years) with neuropathy. Patients underwent a 12-week sand exercise training program, using strengthening, stretching, balance, and gait exercises. They were tested for ankle plantar- and dorsiflexion peak torque, active range of motion (ROM), timed up and go (TUG), and bilateral static balance. EMG activity of tibialis anterior (TA), gastrocnemius medialis (GM), and lateralis (GL) muscles were measured during unilateral isometric contraction in plantar- and dorsiflexion. In the intervention period, plantarflexion peak torque improved significantly (p = 0.033), while dorsiflexion torque remained unchanged. Plantar- and dorsiflexion ROM increased (p = 0.032) and (p = 0.021), respectively. EMG activity of GM (p = 0.005) and GL (p = 0.002) measured during dorsiflexion and postural sway in the balance test, as well as time to complete the TUG test, decreased significantly (p = 0.021) and (p = 0.002), respectively. No adverse effect was reported during the intervention period. We concluded that sand exercise training can be a safe and effective method to improve plantarflexion strength, ankle flexibility, and balance, which is reflected in better gait function in patients with diabetic peripheral neuropathy (DPN).

Background The proportion of elderly is on the rise both in Europe and in Hungary. The challenge is to increase the number of years spent in good health as well as to improve quality of life of those 60 years and above. This study focuses on the impact of physical activity on this age group. Methods A nationally representative sample of 2000 respondents were surveyed in an age range of 15–74. Our data concerns those being 60–74 years of age. The focus of our investigation was level and impact of physical activity in the group above. First, we used Chi-squared tests and correspondence analysis to identify the deviation in the answers of different groups in our sample. After we built a hierarchical linear regression model to get a deeper understanding of the impact of physical activity for elderly. Results Those reporting no physical/sports activity at all have to do with the negative culture of exercising. Only 9.3% reported being engaged with any sports; 72% reported no regular exercising throughout their lives. The relationship between sport activity and self-reported health was significant (p = 0.009, Cramer’s V = 0.2). Elderly were characterized by walking, hiking and less intense sports. Conclusions Those who actively exercised in this research reported better health outcomes than those who stopped or had never been engaged in any sports. We conclude that of all variables tested, physical activity was most effective to improve personal health of the elderly in this sample. Compared to European data on physical activity of elderly populations, Hungary seems to fall behind and needs to consider concentrated efforts to improve the future health of its senior populace.

A TANULMÁNY CÉLJA Az aktív sportolás mögött húzódó motivációk feltérképezésének fontos szerepe van a sportfogyasztás minél pontosabb megértésében. Kutatásunk célja egy olyan sportolási motivációkat mérő skála kialakítása volt, amivel átfogóan fel tudjuk mérni a magyar lakosság rendszeresen sportoló hányadának sportolási motivációit. Ez a megközelítés újdonságot jelent más sportmotivációs skálakutatásokhoz képest, mivel nem versenysportolókra, hanem az átlagemberek sportolási motivációira fókuszál. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunk során saját skálát fejlesztettünk, amit az EFOP-3.6.2-16-2017-00003: „Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása” című projekt keretében végzett magyar lakossági sportfogyasztási felméréseken teszteltük. Alapjául egy 2000 fős mintán végezett személyes megkérdezés szolgált, ami reprezentatívnak tekinthető a 15-74 éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. A keletkező adatokon a skála mérési dimenzióinak kialakításához faktorelemzést alkalmaztunk, majd meggyőződtünk a keletkező faktorok megfelelő belső megbízhatóságáról. Utolsó lépésben a mintánkon klaszterelemzést végeztünk, hogy meggyőződhessünk skálánk gyakorlati használhatóságáról a magyar lakosság sportmotivációs mintázatainak megállapításához. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Skálánk alkalmasnak bizonyult a hétköznapi emberek sportolása mögötti motivációk mérésére három különböző dimenzió mentén is. Segítségével a magyar lakosság körében sikerült feltárnunk hat különböző sportolási motivációkkal rendelkező csoportot, akik a relaxálók, az elkötelezett testedzők, a közösségi sportolók, az átlagos sportfogyasztók, az önmaguknak megfelelni akarók és a magányos testformálók. Skálánk gyakorlati alkalmazhatóságát bizonyítja, hogy az elkülönített csoportok sportfogyasztása több szempont szerint is jelentős eltéréseket mutat. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatásunk során kifejlesztett sportmotivációs skála segítségével a sporthoz kapcsolódó vállalatok pontosabban tudnak szegmentálni és célcsoportokat meghatározni, ami megteremtheti a jobb pozícionálás lehetőségét is. A számos szereplő és a kiélezett verseny miatt ez kulcskérdést jelenhet adott sportvállalat sikeressége szempontjából. Alkalmas azonban a társadalmi célú üzenetek célzott eljuttatásának segítésére is.   Köszönetnyilvánítás: A kutatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP-3.6.2-16-2017-00003: „Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása” című projektjének támogatásával készült.

There is a resurgence of regional and local products in Hungary today. Thanks to the development of local businesses, communities and towns are also able to derive a number of economic, environmental, social and cultural advantage. The products in focus are emerging in tourism more often, frequently acting as foundations of tourist attractions built upon them, providing the receiving end with a unique and authentic force of attraction that follow the present trends. The aim of our study was to explore tourists’ needs for local products and the role of local food in regional tourism services. The region of our empirical research was the area of Baranya and Tolna counties in Southern Hungary where we analyzed local producers’ and their consumers’ attitudes towards local products.