No abstract

As part of its National Development Programmes in the period 2007-2013 Hungary implemented venture capital instruments to improve the competitiveness of small and medium sized companies. The concrete instruments included both fully and partly state-owned VC funds significantly increasing equity finance available for the target group. In our article, we investigate the impact of the state intervention on the quality of the VC portfolios built through the programmes. We point out that the key indicators of the portfolio do not promise a significant increase in aggregate company value and they deteriorated in the later years of the programme as the public funding was increased. We draw the conclusion that the size and quality of the venture capital market determines the efficient volume and type of state intervention.

No abstract

A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos mérséklődése, a több éve három százalék alatt tartott államháztartási hiány, a hitelminősítőktől kiérdemelt jobb besorolás, a fizetési és a tőkemérleg évről évre növekvő többlete, a GDP – igaz, hullámzó mértékű – növekedése, az alacsony infláció, a bankrendszer sérülékenységének csökkenése, a mérséklődő munkanélküliségi ráta, valamint a belső fogyasztás és a reálbérek emelkedése. Más elemzések azonban a súlyos feszültségekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tartozik a magánberuházások stagnálása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, a függés az uniós beruházási forrásoktól. Az állam megváltozott szerepével függnek össze a versenytorzító beavatkozások, az uniós fejlesztési források elosztásának problémái, az üzleti környezet kedvezőtlen vonásai, a szabályozás kiszámíthatatlan változásai. Folytatódik a lecsúszás a versenyképességi rangsorokban, romlanak a termelékenységi mutatók, nő a lemaradás a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, és egyre erősebben megmutatkoznak a munkaerőpiac kínálati és képzettségi feszültségei. A bizonytalanság növekedéséhez hozzájárulnak új kockázati tényezők is: 2016- ban az Egyesült Királyság szavazói az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek, az Egyesült Államokban pedig a protekcionizmussal kampányoló Donald Trumpot választották elnöknek. Kérdéseink ezek alapján a következők: A magyar gazdaság teljesítményének várható alakulása szempontjából mit tekint meghatározónak: a makrogazdasági mutatók alakulását vagy a régi és az új kockázati tényezők hatását? A világgazdaság esetleges változásai hogy befolyásolhatják a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősség alakulását?

The aim of this article is to propose a core game theory model of transaction costs wherein it is indicated how direct costs determine the probability of loss and subsequent transaction costs. The existence of optimum is proven, and the way in which exposure influences the location of the optimum is demonstrated. The decisions are described as a two-player game and it is discussed how the transaction cost sharing rule determines whether the optimum point of transaction costs is the same as the equilibrium of the game. The dispute between actors regarding changing the share of transaction costs to be paid by each party is modeled by a non-cooperative bargaining game. Requirements of efficient transaction cost sharing rules are defined, and it is posited that solution exists which is not unique. Policy conclusions are also devised based on principles of design of institutions to influence the nature of transaction costs.