Phytoremediation is an approach designed to extract excessive heavy metals from contaminated soils through plant uptake. Cadmium (Cd) is among the elements most toxic to living organisms. Health hazards associated with the lethal intake of Cd include renal (kidney) damage, anaemia, hypertension and liver damage. A greenhouse experiment was carried out with Indian mustard (Brassica juncea) grown on artificially spiked soil (100 μg Cd g−1) with EDTA (2 mmol kg−1 in 5 split doses), FYM, vermicompost (VC) and microbial inoculants (MI) such as Azotobacter sp. and Pseudomonas sp. The growth of Brassica juncea L. was better in soil amended with FYM or VC as compared to unamended Cd-polluted soil. Growth was slightly suppressed in EDTA-treated soil, whereas it was better after treatment with MI. The application of FYM and VC increased the dry matter yield of Indian mustard either alone or in combination with microbial inoculants, while that of EDTA caused a significant decrease in the biomass of Indian mustard. The application of microbial inoculants increased the dry matter yield of both the roots and shoots, but not significantly, because MI shows greater sensitivity towards cadmium. The maximum cadmium concentration was observed in the EDTA +MI treatment, but Cd uptake was maximum in the VC + MI treatment. The Cd concentration in the shoots increased by 120% in CdEDTA over the Cd100 treatment, followed by CdVC (65%) and CdFYM (42%) in the absence of microbial inoculants. The corresponding values in the presence of MI were 107, 51 and 37%, respectively. A similar trend was also observed in the roots in the order CdEDTA+M > CdVC+M > CdFYM+M>Cd100+M.MI caused an increase in Cd content of 5.5% in the roots and 4.1% in the shoots in the CdEDTA+M treatment compared with the CdEDTA treatment. FYM, VC and EDTA also increased Cd uptake significantly both in the shoots and roots with and without microbial inoculants.The results indicated that Vermicompost in combination with microbial inoculants is the best treatment for the phytoremediation of Cd-contaminated soil by Indian mustard, as revealed by the Cd uptake values in the shoots: CdVC+M (2265.7 μg/pot) followed by CdEDTA+M (2251.2 μg/pot), CdFYM+M (1485.7 μg/pot) and Cd100+M (993.1 μg/pot).

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

No abstract