Az (egyen)ruha teszi a (szak)embert? A Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományának egyenruházati szabályozása Absztrakt A rendészeti szervezetek kultúrájának meghatározó eleme a kommunikáció. Ennek részeként a szakemberek kinézete, ruházata is olyan kommunikációs felület, amelyet fontosnak és elemzésre méltónak tartunk. A témában tájékozódva úgy tűnik, ezen a téren a magyar rendészeti kultúra kutatása tartogat még lehetőségeket a rendészettudomány számára. Tanulmányunkkal egy ilyen lehetőséget szeretnénk elkezdeni kiaknázni. Kérdésünk, hogy vajon e kultúra alakítói tudatában vannak-e a szimbolikus kommunikációban rejlő lehetőségeknek? Ennek a tudatosításnak a növeléséhez kínálunk adalékokat.

Az elhanyagolható értékű küldemények áfamentességének eltörléséhez kapcsolódóan adózási és vámigazgatási kérdések merültek fel az uniós és a hazai költségvetési bevételek terén. A 22 euró alatti áfamentesség – 2021 júliusi – megszűnésével egy teljesen új helyzet jött létre a harmadik országokból az Európai Unió felé irányuló e-kereskedelem vámhatósági kezelésében. Az eltelt egy év eredményeinek és kihívásainak áttekintése – ami tanulmányunk aktualitását is megalapozza – hozzájárulhat a rendszer további finomításához, pontosításához. A jelen kutatás fő fókusza a harmadik országokból az Európai Unió vámterületére érkező, úgynevezett B2C e-kereskedelem vonatkozásában 2021. július 1-től bevezetett új hozzáadottértékadó-szabályozás vámhatósági tapasztalatainak feltárására, az elmúlt időszak problémáinak azonosítására és a megoldás lehetséges módjaira irányul. Ezt követően a cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott statisztikai adatok segítségével igyekszik feltárni az elmúlt egy év jellemzőit, a forgalom fő tendenciáit, az azonosított kihívásokat és az azokra adható hatósági válaszokat.

A szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a hivatali kommunikációban részt vevő felek kölcsönösen érdekeltek a másik fél számára érthető üzenet megfogalmazásában. Ez nem csupán jogszabályok által előírt követelmény; a hatóságok csak akkor képesek jogkövetésre ösztönözni ügyfeleiket, ha azok teljes egészében megértik, illetve pontosan értik, amit a hivatal közölni kíván velük. E cél elérése csak közérthető kommunikáció révén lehetséges. A cikk kitér a közérthetőség meghatározására és arra is, hogy hogyan mérhető egy üzenet közérthetősége. A szerző a világban már az 1950-es évektől elindult közérthetőségi törekvésektől kezdve az európai uniós, illetve a magyarországi projekteket vizsgálja, eljutva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közérthetőségi programjáig, kitérve a fogyatékkal élők vagy a magyar nyelvet valamilyen okból nehezebben értők számára is könnyen érthető kommunikációs üzenetek alkalmazására. A szerző által elemzett egyik legfőbb probléma a jogi szaknyelv azon sajátsága, hogy egyrészt egyszerűen, érthetően kell fogalmazni, ugyanakkor nem szabad feladni a szakmai tartalmat és a színvonalat. Egy napjainkból való esetpélda kapcsán pedig arról is képet kaphatunk, hogyan lehet teljesen érthető mondatokkal félreérthető információkat közölni.

The abolition of VAT exemption regarding negligible consignments has raised a variety of tax and customs management issues in terms of budget revenues both on the EU and domestic fronts. The abolition of VAT exemption below €22 in July 2021 has brought upon a completely new situation in the customs management of e-commerce from non-member countries to the EU. A review of the achievements and challenges of the past year, which also underpins the timeliness of our study, can contribute to further refinement and clarification of the system. The main focus of this research is to explore the customs experience with the new VAT regime for B2C e-commerce from third countries into the customs territory of the European Union, introduced from 1 July 2021, to identify the problems encountered in the past period and possible solutions. The article will use statistical data collected from the National Tax and Customs Administration to explore the characteristics of the past year and the main trends in turnover, and to identify the challenges and the solutions authorities can provide to them.

A vámhatóságok munkájának egyik jelentős eleme a vámfelügyelet álló és mozgásban lévő áruk folyamatos figyelemmel kísérése. Ezen szállítások kiemelt kockázatot jelentenek. Az Európai Unió az elmúlt évtizedben sikeresen vezetett be olyan informatikai rendszereket, amelyek segítségével ez a feladat hatékonyan ellátható, a szállítások ellenőrzés alatt tarthatók. A rendszerek ma már a napi vámhatósági munka nélkülözhetetlen eszközei. A szerző-a modernizálás jogtörténeti hátterének bemutatását követően-ennek a fejlesztésnek a jelentősebb állomásait kívánja bemutatni, és igyekszik azokból általános érvényű következtetéseket levonni.