A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A ésaz FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

A tanulmány célja a Magyarországon az 1997 és 2013 között létrejött fúziók és felvásárlások (M&A, mergers and acquisitions) térbeli jellemzőinek és összefüggéseinek a vizsgálata. Az elemzés során 730 M&A-tranzakciót vettem górcső alá, amelyhez a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi határozatai adtak kiindulási alapot. Vizsgáltam a magyarországi M&A-tranzakciók térbeli sajátosságai mellett az ágazati és a pénzügyi (felvásárolt részesedések) jellemzőit és a közöttük levő összefüggéseket is.A tanulmány három egységből épül fel. Az első rész a szakirodalmi áttekintés, a második részben bemutatom a vizsgálatok során alkalmazott módszertant és a kapott eredményeket, a harmadik egységben az eredmények időbeli és térbeli összehasonlítására kerül sor.A vizsgált időszakban Magyarország kedvelt célpont volt a külföldi felvásárlók körében: a felvásárlók több mint 70%-a külföldi vállalat. Európai uniós országokban van a székhelye a külföldi vállalatok több mint 80%-ának. A felvásárló társaságok átlagosan 81%-os részesedést szereztek a céltársaságokban. A statisztikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a térbeli jellemzők (a felvásárló bázisországa és a külföldi leányvállalatok regionális eloszlása) nem voltak hatással a céltársaságban megvásárolt részesedésekre. A legtöbb M&A a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a logisztikai szektorban történt. A feldolgozóiparban a legtöbb M&A a Benelux államokból, Németországból és Olaszországból származik. A kereskedelmi szektorban kiemelkedő Németország (30%) és Franciaország (16%) jelenléte. A felvásárlások regionális megoszlása a területi egyenlőtlenségeket tovább erősítette Magyarországon.

A kutatásunk fókuszában amerikai multinacionális technológiai cégek osztalékfizetési politikáinak elemzése áll. Vizsgálatunk első része egy ESG szempontú elemzés, amely alapján a vizsgált cégeket besoroljuk „fenntarthatóan“ és „nem-fenntarthatóan működő“ csoportokba. A cikk második részében a vizsgált cégek által közölt befektetői információk és a pénzügyi adatok alapján elemezzük a két létrehozott csoport osztalékfizetési politikáit, valamint kiterjesztjük vizsgálatunkat az elmúlt években megvalósult és a tervezett környezetvédelmi beruházások helyzetére.

No abstract

A fúziók és felvásárlások (Mergers and Acqusitions-M&A) a vállalkozások számára a piaci részesedés gyors bővülését, a hatékonyság javulását, az egyesült vállalat reputációjának növekedését jelenthetik. Mindezek tükrében nem véletlen az M&A-ügyletek jelenlegi ismételt kiemelkedő száma és értéke Európában, ahogyan a fej-lett világ többi nagy régiójában egyaránt (Acuris Global, 2019). Ezeket a pozitív fejleményeket szinergiának nevezzük. Az M&A-tranzakciókat vizsgáló legtöbb kutatás célkitűzése az, hogy a tranzakció létrehozta-e a tulajdonosok és a menedzsment által elvárt szinergiákat az egyes vállalati szakterületeken, vagy a felvásárlást követően disz-szi