<b><i>Introduction:</i></b> Due to the high rate of mortality, recognizing the contributing factors of alcohol-related delirium tremens (DT), which is the most severe form of alcohol withdrawal state (AWS) is pivotal in clinical settings. Previous studies suggested relationship between seasonality and other types of delirium; however, to our knowledge, this is the first empirical study which examined the role of seasonality in DT in alcohol dependence syndrome (ADS). <b><i>Methods:</i></b> A retrospective study was undertaken between 2008 and 2015; medical records of 1,591 patients were included, which yielded 2,900 hospital appearances. Three groups were formed based on the ICD-10 diagnoses: ADS, AWS, and DT. The characteristics of the groups were analysed with one-way ANOVA and χ² tests. Multinomial logistic regression was used to explore the potential predictors of DT, including seasonality. <b><i>Results:</i></b> The highest incidence of DT was in spring (36.8%; χ² (3) = 27.666; <i>p</i> &#x3c; 0.001), especially in March (13.9%; χ² (11) = 33.168; <i>p</i> &#x3c; 0.001). Spring, higher mean age, higher presence of comorbid somatic disorders, and lower occurrence of comorbid psychiatric disorders were significant predictive variables for DT with the control of socio-demographic and clinical variables. <b><i>Conclusions:</i></b> The present study revealed that spring, especially March is a critical period in temperate climate zone regarding DT. This can be interpreted as a late winter effect since the temperature is lower in this month compared to other spring months. Furthermore, higher age and the occurrence of comorbid somatic disorders can be considered as risk factors in case of DT. These results support the need of further clinical studies to better understand the impact of seasonality on DT.

No abstract

No abstract

A publikáció célja elemezni a depresszió, a szorongás és az egészségkontrollhit kapcsolatát a metabolikus szindrómával. A metabolikus szindrómában (MS) szenvedők száma évről évre nő. Mivel ismert rizikótényezője a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek és a 2-es típusú diabétesznek, ezért fontos azon tényezők feltárása, amelyek változtatásával e szindróma megelőzhető, vagy az ebben szenvedők életszínvonala javítható. Eddigi kutatások szerint elhízás esetén (BMI >30) kb. 20-45%-kal gyakrabban van jelen unipoláris depresszió, pánikbetegség, illetve bipoláris zavar és szignifikáns összefüggést találtak férfiak esetében a depressziós tünetek és a zsigeri elhízás között, míg nőknél a depresszió és a hyperglykaemia között. A metabolikus szindróma unipoláris depresszióban 40-48%-ban, míg bipoláris zavarnál 25 és 49% között van jelen. Az egészséggel kapcsolatos kontrollhit befolyásolja az egyén egészséggel kapcsolatos viselkedését, és ez által meghatározza az egészségi állapotát. A belső kontrollhit pozitív egészségmagatartásokkal, pozitív érzelmekkel, míg a külső kontrollhit két csoportja (társas külső kontrollhit és véletlen külső kontrollhit) egészségtelenebb viselkedésmódokkal (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelenebb étkezés, kevesebb testmozgás) áll összefüggésben, amelyek növelhetik a metabolikus szindróma kialakulásának esélyét. A metabolikus szindróma elsődlegesen életmódváltással kezelhető kórkép. A tartós testsúlycsökkenés és életmódváltás egy hosszú, komplex folyamatot igényel, amelyben a pszichoszociális tényezők is kiemelkedő szerepet játszanak.