A szerkesztőség címe I Address 9400 Sopron, Erzsébet u. 9., Hungary e-conom@uni-sopron.hu A kiadó címe I Publisher's Address 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4., Hungary

IntroductionIn agriculture, when designing the production structure such areas should be considered where the farmer, during the traditional production, can't or with difficulties can cover the expenses, so that profitably sustainable cultivation branches can come to the forefront with less material and energy input. Those cases in which the cultivation of agricultural areas are not economically feasible, there is a possible utilization in our country which is the installation of plantations with energetic aim. As Table 1 shows, energy plantations can be one of the bases of the producing alternative energy.It can be read in several agricultural studies (Erdôs -Klencz ner, 2000;Gergely, 2000a;Gergely, 2000b; Maros völ -gyi, 2004;Erdôs, 2007;Kohlheb et al., 2008) that in the near future, the agricultural strategy doesn't count with sufficient expanse of energy plantation as a possibility for alternative plot usage. One reason for this is that on the low-quality areas with unfavorable relief conditions and tillages producing loss -compared to the rest of the tillage cultures -the farmers do not prefer to set up plantations with high demand for labour. The second group of reasons is that the major proportion of farmers consider the tasks of the agriculture to serve food production, the result and the income cannot be manifested yearly due to the longer production cycle and because of the little information the farmers averse from the wood production. In contrast, a study by Sulyok -Megyes (2005) shows that when setting up the plantations a critical point is the profit. Besides the subsidies provided by the European Union, the existence of the state supports would be also important for the investments. This would be necessary because most of the landowners are deterred by the fact that in the first 3-5 yearsdepending on the variety of species -only expenses occur and this can only partly be counteracted by support for plantations provided by the Union. The importance of energy tree plantationThe energy tree plantations are plantations with energetic aim set up on fields of agricultural cultivation and fallow areas which provide energetically usable dendromass Applied Studies in Agribusiness and Commerce -A P STR AC T Agroinform Publishing House, Budapest SCIENTIFIC PAPERS THE EXAMINATION OF THE PROFITABILITY AND COMPETITIVENESS REGARDING THE ENERGY PLANTATIONS OF WOODY PLANTS IN THE REGION OF ÉSZAK-ALFÖLD Margit Csipkés University of Debrecen Centre of Agricultural and Engineering Sciences, Department of Economic Analysis and Statistics, Debrecen, HungaryAbstract: Due to the decrease in the quantity of traditional energy sources, in the future an alternative energy production should be sought which provides minimum environmental burden and offers an opportunity to generate energy. The use of biomass provides another option to resolve this problem. The most important features of the biomass are that the quantity doesn't decrease during conversions and are reproduced by natural processes. The main raw materials of the ...

Napjainkban egyre csökken a közösségi közlekedést használók aránya, míg a magánjellegű közlekedés részesedése folyamatosan nő. Ahhoz, hogy az emberek a közösségi közlekedést válasszák a sokkal kényelmesebb és rugalmasabb egyéni közlekedés helyett, ismernünk kell azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolhatják őket a döntéseikben. Cikkünk első felében áttekintjük az intermodalitás, az intermodális csomópontok és az intermodális közösségi közlekedés főbb jellemzőit. Az intermodális integrációnak meg kell valósulnia fizikai, hálózati, viteldíj, információ és intézményi szinten is. Ahhoz hogy az integrációs célokat helyesen tudjuk megfogalmazni, illetve magát az egész intermodális rendszert hatékonyan lehessen működtetni, ismerni kell azokat a preferenciákat, amelyek leginkább befolyásolják a közösségi közlekedést használók, vagy nem használók döntéseit. A szakirodalom alapján a kényelem, az árak és az utazási idő, amelyek alapján az emberek megítélik a közösségi közlekedés állapotát.

A mezőgazdasági tervezésben gyakran felmerül az a kérdés, hogy a különböző inputokból (műtrágya, takarmány, öntözés stb.) mennyit használjanak fel egy termelőegységre (föld, állat) vetítve, illetve milyen intenzitással. Az inputok transzfomációs hatékonyságát kísérletek beállításával elemzik, értékelik. Például műtrágyázási kísérletekkel vizsgálják a tápanyag-utánpótlást, takarmányozási kísérletekkel a takarmányok beltartalmi értékeinek a testtömeg-gyarapodásra, tejtermelésre gyakorolt hatását. A bevitt inputok hatékonyságát a külső környezet (időjárás, talajviszonyok, váratlan események), az alkalmazott technológia és a biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Mindezeket és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe véve kell megválasztani a gazdálkodónak az egyes ágazatokban az inputok nagyságát. A gazdasági optimumot általában ágazati szinten próbálják megközelíteni, ami a későbbi tervezési adatok alapjául szolgál. A matematikai programozási modellek segítségével viszonylag egyszerűen és gyorsan meghatározható az optimális termelési szerkezet. A modellekben az ágazati számítások alapján adják meg a fajlagos erőforrás szükségleteteket, a korlátozásokat és a célfüggvény együtthatókat. Ezzel determinisztikussá válik a modell, és az ágazati elemzések vélt optimumainak megfelelő termelési szerkezeteket kaphatunk. Ehelyett célszerűbb lehet az ágazatokon belüli összefüggéseket közvetlenül beépíteni a matematikai programozási modellbe és a vállalati érdeket az ágazati érdekek fölé helyezve meghatározni az ágazati inputok intenzitását. Cikkükben egy műtrágyázási példán keresztül mutatjuk be a termelési szerkezet és a növénytermelési ágazatok műtrágya inputjának egy időben történő optimalizálását, amelynek során a műtrágyázásra meghatározott ágazati összefüggések megjelennek a modell célfüggvényében.

A növénytermesztési ágazatok egymással történő versenyeztetése napjainkban elég fontos szerepet tölt be, mivel a különböző adottságú területeken különböző termelési szerkezetekkel célszerű foglalkozni. Cikkünkben így a szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetének az optimalizálását (egyidejűleg a jövedelem optimalizálását) végeztük el lineáris programozási modellezés segítségével. A módszer segítségével egy olyan optimális vetésszerkezet határozható meg, mely a zöldítés feltételeinek megfelel, valamint a támogatási lehetőségeket maximálisan ki tudjuk használni. Célunk egy olyan termelési szerkezet kialakítása volt, ahol a legnagyobb jövedelmet tudja az adott gazdálkodó elérni a termelési szerkezetével. A kutatásunk során általános célként a jövedelem maximalizálását, míg specifikus célként a zöldborsó versenyképességét tűztük ki a termeléshez kötött ipari zöldségnövény termesztésének támogatásának figyelembe vétele mellett.Külön vizsgálatot végeztünk el arra vonatkozóan, hogy a támogatások jövedelemre gyakorolt hatása milyen. Második specifikus cél az volt, hogy meghatározzuk a földbérlés gazdaságosságának határait (rendelkezésre álló tőke és földbérleti díj mellett) adott feltételek mellett.