Purpose -Despite the increasing recognition that organizations should report on relevant sustainability matters, the importance and value to stakeholders of these reports being independently assured are not well appreciated. The objective of the paper is to underline that such assurance can be (and is) provided by the internal audit function and, in doing so, that function makes a significant contribution to effective corporate governance.Design/methodology/approach -Theoretical in nature, the paper makes reference to a few ''real-world'' illustrations. It is review in character and in a relatively systematic manner reviews key internal auditing professional standards-guidance in conjunction with prior theoretical and empirical research.Findings -The paper reinforces the argument that reporting of sustainability policies, practices and measures, without independent assurance, is of reduced value to stakeholders. The paper provides evidence to show how, despite the potential to do so, internal auditing has not always been promoted globally in this role.Research limitations/implications -The paper is limited to a theoretical consideration. There is potential for it to be enhanced by further empirical research demonstrating the value of independent internal auditing within sustainability programs and reporting.Originality/value -The paper is possibly the first to make explicit the linkage between the reporting of sustainability and the assurance of such reports. It should help make boards of organizations in emerging markets more aware of internal audit in relation to sustainability in terms of corporate responsibility and governance.

A női vállalkozók száma az elmúlt három évtizedben a legtöbb országban jelentősen megnőtt, ezáltal élénkebb gazdaságokat indukálva. Számos tanulmány vizsgálja külön a női vállalkozókat és külön a startupokat, de a női startupok témája kevésbé kutatott terület. Jelen kutatás a női startupperekre fókuszál: egyrészt a nők szerepének a feltárásával a startupok világában, másrészt a mai magyar startup-ökoszisztémán belül átfogó képet adva a női vállalkozók helyzetéről, működésüket befolyásoló tényezőkről. A tanulmányban kevert módszertant alkalmaztak a szerzők: online kérdőív startup témájú országos zárt közösségimédia-csoportokban (n=113) és mélyinterjúk a magyar startup-ökoszisztéma nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő szakértői és tagjai körében (n=7). A kutatás eredményeképpen megállapítható a tőkehiány: a vizsgált hazai startupok többnyire saját tőkét használnak fel vállalkozásuk indításánál, a kockázatitőke-befektetés nem jellemző. Feltárják továbbá a startup vállalkozások korlátozó tényezőit, kiemelten a női startuppereket gátló komplex tényezőket, amelyek jellemzően családi és társadalmi okokra vezethetők vissza.

Családi vállalkozások-generációk és dilemmák 1 A tanulmány témája a hazai családi vállalkozásokat érintő generációváltás és az ezzel kapcsolatos dilemmák. A tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy a vizsgált vállalkozások generációváltással kapcsolatos folyamatai és tapasztalatai mennyire vannak összhangban és mennyire térnek el a vonatkozó elméleti külföldi és hazai szakirodalmi források következtetéseitől. A tanulmány műfaja tehát a szakirodalmi megállapítások tesztelése, viszonylag kicsi, de jól körülhatárolt mintán. További cél a dilemmák feltárása és a jó példák bemutatása, így hozzájárulni a gazdasági és társadalmi szempontból kiemelten jelentős családi vállalkozások fenntarthatóságához. Az alkalmazott módszer műhelykonferencia, melynek keretében szervezett pódiumbeszélgetés és kerekasztal-beszélgetések során bontakozott ki a kutatási kérdésekre adha tó válaszok sora. A mintát 11 hazai, többségében Győrhöz kapcsolódó családi vállalkozás alapítója és utóda, 22 fő adta. A kutatás eredményeképp kialakultak azok a mintázatok, amelyek a generációváltás kapcsán dilemmaként és azok megoldásaként rajzolhatók fel. Az eredmények vonatkoznak az utódlás folyamatára, annak tervezettségére, az elődök és az utódok elképzeléseire a családi vállalat öröklésével kapcsolatban, a konfliktusok jellegére, az új generáció szerepére, a testvérek együttműködésére, az alapítónak az átadás utáni szerepére, a házastársak és rokonok szerepére, továbbá az elődök és az utódok jövőre vonatkozó elképzeléseire a családi vállalat vonatkozásában.

Ahogy a fogyasztási javak piacán versenyfutás zajlik a fogyasztókért, úgy versenyeznek a harmadik évezred városai a lakosokért, a befektetőkért, a nagyvállalatokért, a turistákért. E versenyfutásban nagy fegyvertény a város imázsa, jó hírneve, reputációja, ezek tudatos alakítása. Győr, a dinamikusan fejlődő város gazdasága többszöri modellváltás után az autóiparra épül, fő pillére a városban telephelyet alapító, jelentős nemzetközi nagyvállalat, az Audi Hungaria Zrt. A kutatás célja, hogy a PR, a városmarketing, a városi és vállalati hírnévkutatás közös metszeteként új aspektusban világítson rá a közös térben levő gazdasági és önkormányzati szektor még hatékonyabb együttműködési lehetőségeire. A tanulmányból a vállalat és város hírnévépítési folyamatáról, ezek közös mozzanatairól adunk képet, amely – az elméleten túl – a gyakorlatban is hasznosítható információkat nyújt. A hírnévelemek, a hírnév alakításának folyamatvizsgálata során azt mutatjuk be, hogyan tud együttműködésük során egy nagyvállalat és a neki otthont adó város hírnevük stratégiai alakításában szinergiákat felmutatni, ezáltal a területi tőkét erősíteni.

A regionális és a vállalati kultúra kölcsönhatásának vizsgálataA projekt feltárta a regionális és a vállalati kultúra közti kölcsönhatást és a köl-csönhatásból következő változási folyamatot: egyrészt, hogy hogyan befolyásolja a regionális fejlődést a régióban működő vállalatok kultúrája, másrészt, hogy hogyan befolyásolja a régióban működő vállalatokat a regionális kultúra. Az erős regionális kultúra képes az innováció és a fellendülés számára megfelelő feltételeket teremteni. A kutatás rámutatott a multinacionális vállalatok pozitív, régiókra gyakorolt hatására, valamint a régióknak -különösen a nyílt innovációs területeknek -e vállalatokra gyakorolt pozitív hatására. A vizsgálat négy területre fókuszált, amelyek vizsgálata elősegí-ti a beágyazottság jobb megértését. Ezek a területek az innováció, a humán erőforrás, a gazdasági értelemben vett fenntarthatóság és az életminőség. Márta