A questionnaire survey was carried out to examine the problems caused by invasive alien species (IAS) in Hungarian protected areas (PAs). Results from 144 PAs were evaluated and compared with a previous study of 21 European countries. In the European survey, the most important threats were habitat loss and fragmentation, Hungarian respondents put IAS in first place. Eradication, control and prevention were mentioned among the best strategies against invasive species in both surveys, but Hungarian PA managers emphasized the efficiency of habitat restoration and regulatory as well. Comparing the harmful animals and plants occurring in most Hungarian and European PAs, we found nearly 30% similarity. In most Hungarian PAs domestic cat (Felis catus Linnaeus, 1758) and black locust (Robinia pseudoacacia L.) were indicated as most harmful species. The results of our study draw the attention to the species, which are highly invasive in Hungary, but are missing from the European PAs list, therefore may pose a potential threat to other protected areas of Europe.

No abstract

Aceria fraxiniflora (Felt, 1906) is reported from Europe for the first time. This mite has never been described before and we therefore describe and illustrate the female and the nymph. The species was collected from the galled inflorescences and fruits of the introduced species Fraxinus pennsylvanica Marshall (Oleaceae) in Hungary, and from Fraxinus americana L. in Indiana, USA.

Jelen közleményünk annak a sorozatnak a kilencedik része, melynek célja Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 734 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 222 fló­ra­tér­képezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből és a Duna–Tisza-köze északi ré­széből, valamint a Hanság déli pereméről, a Maros-mentéről és a Hortobágyról. Összesen 1632 új adattal járulunk hozzá az Atlaszhoz. Az adatok között számos ritkább, vagy lokálisan jelentős őshonos, esetleg bi­zonytalan őshonosságú taxont találunk, sok esetben számolunk be terjedő idegenhonos fajok új le­lő­he­lye­i­ről, egyes esetekben pedig túlélő idegenhonosokról. Emellett országosan elterjedt fajok esetében is kö­zöl­jük az Atlasz térképein korábban nem jelölt lelőhelyeket.

-In this study we report relevant occurrence data of 49 species and hybrids and their habitats from the Great Plain registered in the period between 2011 and 2017. Due to importance for nature conservation, we present additional data of further 13 species. Most of the data are originated from riverine oak-elm-ash forests of South East Hungary (from the region of Gyula, Békéscsaba, Doboz settlements). The most important result of our study is the rediscovery of Gagea minima and Dictamnus albus. Besides, we report new occurrence data for the Great Plain (Alföld), as well as for the flora of the microregions in questions (e.g. Draba muralis, Nicandra physalodes, Cystopteris fragilis) and also present the data of the regionally endangered species (e.g. Inula helenium, Ophioglossum vulgatum). Some rare weed taxa (e.g. Calepina irregularis, Cardamine impatiens), spreading adventive taxa (e.g. Chorispora tenella, Euphorbia maculata, Phytolacca americana, Ph. esculenta, Sicyos angulata) and in surveys rather underrepresented species (e.g. Loranthus europaeus, Arabis hirsuta, Rumex confertus) are reported too.Keywords: Alföld, South-Tiszántúl, floristical data, Gagea minima, Dictamnus albus Összefoglalás -A szerzők a 2011 és 2017 közötti időszakban az Alföldről gyűjtött florisztikai adataik közül az érdekesebbeket adják közre. A cikkben 49 faj, illetve hibridfaj előfordulását, élőhelyi körülmé-nyeit, esetenként a térségből ismert történetét mutatjuk be. További 13 faj esetében -azok természet-védelmi jelentősége miatt -a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához (BARTHA et al. 2015, a továbbiakban: "Flóraatlasz") megjegyzések nélküli kiegészítéseket is közlünk. A tárgyalt adatok többsége a Gyula, Békéscsaba és Doboz térségében elterülő keményfás ligeterdőkből származik, emellett további szórványadatokat közlünk az Alföld számos pontjáról. Eredményeink közül legjelentő-sebbek a Dél-Tiszántúlról kipusztultnak vélt Dictamnus albus, illetve az "elfeledett" Gagea minima újra-felfedezése. Emellett több, az Alföld, illetve az adott közép-vagy kistáj flórájára új (például Draba muralis, Nicandra physalodes, Cystopteris fragilis), illetve regionálisan veszélyeztetett faj adatát (például Inula helenium, Ophioglossum vulgatum) ismertetjük. Bemutatunk továbbá ritka gyomnövényeket (pél-dául Calepina irregularis, Cardamine impatiens), terjedőben lévő adventív fajokat (Chorispora tenella, Euphorbia maculata, Phytolacca americana, Ph. esculenta, Sicyos angulata), illetve az adott térségben feltűnően alultérképezett fajokat (pl.: Loranthus europaeus, Arabis hirsuta, Rumex confertus).