No abstract

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon 2021. január 1-jétől a hálapénz minden formájának adása és elfogadása bűncselekmény, kivéve a legföljebb a minimálbér 5%-át (8370 forintot) elérő ajándékot. Míg a tilalmat az orvosok esetében jelentős béremelés kompenzálja, addig a szakdolgozók korábban is kevéssé vizsgált hálapénzjuttatásának helyzetére és megváltozására vonatkozóan alig vannak adatok. Célkitűzés: A szakdolgozói hálapénz 2020 végi kiinduló helyzetének feltárása és az új jogszabályi előírások becsülhető hatásainak vizsgálata a szakdolgozók által nyújtott információ alapján. Módszer: 2020 őszén 167 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a hálapénzadás motivációinak, formáinak és körülményeinek, valamint összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre; és összevetettük az új törvény hatására várható változásokkal. Eredmények: A 167 válaszadóból 93-an műtéti/operatív területen, 54-en belgyógyászati jellegű területen, 18-an pedig a gyermek/ifjúsági ellátásban dolgoznak. Mindegyik szakterületen megjelent a hála mellett a korrupciós célú juttatás, de ezzel és a hálapénzjelenséggel legkevésbé a gyermekgyógyászati terület volt érintett. A nagyobb értékű ajándék ritka, de a kisebb értékű rendszeresen alkalmazott juttatás. Egy hét benntartózkodás esetén a válaszadók átlagosan 10 851 forintot (36 USD) kaptak hálapénzként, míg egy-egy alkalommal 5326 forintot (18 USD). Az összegek – hasonlóan az orvosi hálapénzhez – jelentős eltérést mutattak az egyes területek között, a műtéti szakmákban pedig meghaladták az új törvényi korlátot. A magánellátásban kapott hálapénz kisebb arányú, a munkahelyen kívül átadott juttatás pedig kifejezetten ritka. Következtetés: A korrupciós célú hálapénz az egészségügyi szakdolgozói szférában ugyan jelen van, de nem jellemző. A szakdolgozóknak juttatott hálapénz büntetőjogi szankcionálását nem kompenzálja az orvosokéhoz hasonló béremelés. A pénzbeli juttatás ajándéktárgy formájában történő juttatása minden területen jelent veszteséget, a műtéti területen az értékben kifejezett veszteség is jelentősebb lehet. A büntetőeljárási fenyegetettség nem elegendő a magyarországi hálapénzrendszer megszüntetéséhez, további társadalompolitikai intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók és a betegek attitűdjének megváltoztatásához. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1658–1668. Summary. Introduction: In Hungary, since January 1st, 2021, the giving and acceptance of all forms of informal payments constitute a crime, except for gifts of a value of no more than 5% of the minimal monthly salary. While in the case of physicians, a pay rise compensates the loss of revenue, we hardly have data on the nurses’ attitude in relation to the acceptance of informal payments. Objective: We intend to uncover the situation of informal payments at the end of 2020 and to examine the effects of the new legal regulation, based on information from nurses. Method: In the fall of 2020, we questioned 167 nurses in the Albert Szent-Györgyi Health Center of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the motivations, forms, circumstances, and sums of informal payments. We analyzed the results by means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences among surgical, internal medical and pediatric fields. We analyzed the results with a view to the new legal regulations. Results: Out of 167 respondents, 93 work in operative field, 54 in internal medical care, and 18 in pediatric care. Besides gratitude, corruption appeared in all the three fields, however, pediatric care was the least touched by corruption. Gifts of a higher value are rare, however, small gifts are common. The respondents received 10 851 HUF (i.e., 36 USD) as informal payment from in-patients after one week, while, occasionally, 5326 HUF (i.e., 18 USD). The sums – similarly to informal payments to physicians – vary from field to field in healthcare. In the surgical field, the sums surpassed the new legal limit. Informal payments are given in private healthcare more rarely than in public healthcare. Informal payments given outside the workplace hardly ever occur. Conclusion: The informal payment with the goal of corruption is present in the sphere of nurses, however, it is not typical. The criminal sanctioning of informal payments to nurses is not compensated by a pay rise similar to that of physicians. The fact that informal payments are substituted by gifts results in loss of revenue in all fields of healthcare, however, this loss is the most salient in the surgical field. The criminal sanctioning is not sufficient to eliminate informal payments in Hungary; further socio-political measures are to be taken with the goal to change the attitude of healthcare workers and patients. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1658–1668.

The passive form of euthanasia is legalized almost in every civilized country. Its active form is not a generally accepted legal institution. In Europe, active euthanasia is legalized only in The Netherlands, Belgium, Luxembourg and Switzerland. In Australia, the Act on the Rights of the Terminally Ill of 1995 legalized the institution of assisted suicide, which is not identical to active euthanasia. The difference lies in the fact that legalized active euthanasia means that the author of a murder is not punishable (under certain circumstances), whilst assisted suicide is not about murder, rather about suicide. In the first case, the patient is killed on his or her request by someone else. In the second case, the patient himself or herself executes the act of self-killing (by the assistance of a healthcare worker). In Australia, the institution of assisted suicide was repealed in 1997. Assisted suicide is legal in four USA member states: in Vermont, Washington, Montana and Oregon. In Uruguay, the active form of euthanasia has been legal since 1932.

Összefoglaló. Bevezetés: A magyar egészségügyi szakdolgozók hálapénzes szokásairól 2020-ban végzett kutatást követően 2021-ben, a megváltozott jogszabályi környezetben is végeztünk felmérést, hogy kimutassuk az egészségügyi szakdolgozók jogkövető, etikus és empatikus hozzáállását. Célitűzés: A 2021. május–júliusban végzett kérdőíves felmérés alapján kimutatni az ajándékozás módjait, összegét és egyéb szokásait az egészségügyi szakdolgozók körében, különös tekintettel arra, hogy ez a juttatás és elfogadás korrupciós bűncselekménynek minősül. Módszer: 2021. május–júliusban 246 egészségügyi szakdolgozó kérdőíves felmérése történt meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a készpénzadás és ajándékozás formáinak és körülményeinek, valamint összegének megismerése érdekében. Az eredményeket elsősorban leíró statisztikai formában elemeztük, különös tekintettel a műtéti, a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati szakterületek között mutatkozó különbségekre. Mindezt összevetettük a 2020-ban készült felmérésünk eredményeivel. Eredmények: A műtéti területen a visszautasított paraszolvencia átlagosan 13 250 Ft (cca. 38 euró) volt, amely magasabb összeg, mint a 2020-ban mért, akkor még legálisan elfogadott hálapénz. Hasonlóképpen jóval nagyobb összegeket utasítottak vissza a belgyógyászati és a gyermekgyógyászati területen működő egészségügyi szakdolgozók 2021-ben, a megváltozott jogi szabályozás mellett, mint amennyit 2020-ban még törvényesen elfogadtak: belgyógyászati területen 13 467 Ft-ot (cca. 38 eurót), míg gyermekgyógyászati területen 13 286 Ft-ot (cca. 38 eurót) utasítottak vissza. Az ajándéktárgy átadása a kérdőívek adatai szerint 2021-re ritkábbá vált, mint a korábbi jogszabályi környezetben mért adatok szerint volt. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozók körében a készpénz visszautasítása és jobbára a kisebb értékű ajándéktárgyaknak a kezelést követő elfogadása jellemző a 2021-től megváltozott magyarországi jogszabályi környezetben. Orv Hetil. 2022; 163(9): 362–372. Summary. Introduction: After our research in 2020 on informal payments to nurses, we made a research in 2021, in a new legal environment, in order to demonstrate nurses’ legal, ethical and empathetic behaviour. Objective: We intended to highlight the manners, sums and other circumstances of gift given to nurses, based on a survey conducted in May–July 2021, with a special regard to the fact that informal payment now constitutes a crime of corruption. Method: In May–July 2021, we questioned 246 nurses in the Albert Szent-Györgyi Health Center of the University of Szeged, Hungary, in order to highlight the forms, circumstances, and sums of informal payments and gift giving. We analyzed the results by means of descriptive statistical methods, with special regard to the differences among surgical, internal medical and pediatric fields. We compared our results to those found in 2020. Results: In surgical field, the average refused informal payment amounted to 13 250 forints (cc. 38 euros), which is higher than the sum measured in 2020. In internal medical care, 13 467 forints (cc. 38 euros), while in pediatric field, 13 286 forints (cc. 38 euros) were refused, which is also higher than in 2020. Gift giving in 2021 is rarer than before 2021. Conclusion: In the new legal environment in effect from 2021 in Hungary, the nurses tend to refuse informal payments and rather accept small gifts after treatment. Orv Hetil. 2022; 163(9): 362–372.

This article deals with the intentional distinction between murder of first degree and passive euthanasia. In Hungary, active euthanasia is considered to be a murder of first degree, whilst the Netherlands, Belgium, Luxemburg and Switzerland have legalized the active form of mercy killing in Europe. The palliative terminal care, when e.g. giving pain-killer morphine to the patient, might result in decreasing the patient's life-span, and thus causing indirect euthanasia. However, the legal institution of living will exists in several counter-euthanasia countries. The living will allows future patients to express their decision in advance to refuse a life-sustaining treatment, e.g. in case of irreversible coma. The institution of living will exists in Germany and in Hungary too. Nevertheless, the formal criteria of living will make it hardly applicable. The patient ought to express his/her will before a notary public in advance, and he/she should hand it over when being hospitalized. If the patient is not able to present his/her living will to his/her doctor in the hospital, then his/her only hope remains that he/she has given a copy of the living will to the family doctor previously, and the family doctor will notify the hospital.