The current paper aims to analyze the Hungarian–Slovakian cross-border area (Szigetköz, Csallóköz) and unearth the region’s latent economic development potential. The study area with its unique natural environment has recently aroused the interest of many fields. Szigetköz is a fresh spot in the agglomeration of two large cities: Győr and Mosonmagyaróvár. What could be the economic bases and social factors that can awaken the area from its sleeping rose dream? Along with this issue, we explore socio-economic development opportunities. The exploratory research is based on content analysis of strategic documents and in-depth interviews with the settlement’s mayors. The results show that, although the overwhelming majority of settlements have a more moderate population loss and an abundance of economic opportunities relative to other Hungarian settlements, there are several gaps and negative processes that operate beneath the surface.

The touristic use of sacred sites is a widespread practice in Hungary. Throughout the past centuries, Christianity has dominated the history of the Carpathian Basin. The Hungarian State’s strong affiliation with the Roman Catholic Church dates back to its foundation over a 1000 years ago. Due to its location on the shore of Lake Balaton and outstanding natural environment, the Benedictine Tihany Abbey is a major touristic destination and a popular place of pilgrimage in Hungary. The objective of the present paper is to examine how touristic activities contribute to the livelihood of a Hungarian monastic community and local economic development in the 21st century. To answer the research questions, the study primarily relied on literature and documentary analysis, in-depth interviews, and the construction and processing of a database. The research revealed that in addition to the classic elements (e.g., guided tours in the abbey, museum exhibitions, concerts, etc.), the program offer developed by the monastic community of Tihany is capable of addressing new target audiences: the rapidly rising number of tourists from the Far East (mainly Japan, China, South Korea, and Russia). Despite remaining considerably below visitor numbers recorded by the abbey in the mid-1990s, a significant increase in visitor numbers was observed in 2018–2019. The economic activities of the Benedictines of Tihany comprise a number of different areas beyond tourism, e.g., agricultural production and candle making, both of which are integrated into their tourism offer and feature among touristic programs. As a major employer, the abbey exerts a positive impact on the population retention capacity of the settlement by offering jobs to local residents, and it also contributes to population growth by attracting a large number of highly skilled professionals who choose to settle down in the region. The paper shows the evidence of the pandemic on pilgrimage and religious tourism in Tihany.

The current research investigates the Hungarian-Slovakian cross-border area of Szigetköz-Csallóköz in the context of new economic opportunities facilitated by water level regulation. The objective of the research is to unearth the potential economic opportunities triggered by the planned interventions and reveal the latent resources in the regional socio-economic fabric. The research employs two analytical methods: a situation analysis phase comprising an in-depth analysis of strategic documents that discuss various economic features of the Szigetköz -Csallóköz area, and a needs assessment phase based on in-depth interviews with decision-makers and institutional leaders of the selected municipalities (N=22). The research results are presented in the form of proposals related to infrastructural developments, such as the construction of a cycle path along the Old Danube embankment (from Danakiliti to Gönyű) or economic development such as the creation of a unique tourism brand.

No abstract

A második világháború lezárását követő koalíciós években az egyre fokozódó szovjet nyomásgyakorlásnak és a kommunista párt befolyásának növekedésével mindinkább szűkült az egyházak és különböző felekezetek társadalmi mozgástere. A kiformálódó új hatalom a katolikus egyházat és azon belül a szerzetesrendeket titulálta fő ellenségnek, amelyek működésének ellehetetlenítésére fokozatosan vezettek újabb és újabb intézkedéseket. Már a nagybirtokrendszer 1945-ös államosítása is alapjaiban rengette meg a különböző szerzetesrendeket, hiszen működésük és intézményeik ellátásának anyagi alapjai rendültek meg ezzel és kerültek egycsapásra az államtól függő anyagi helyzetbe, erősítve így kiszolgáltatottságukat. A koalíciós éveket követően 1948-tól teljesen világossá vált, hogy az ország társadalmi, politikai- és gazdasági berendezkedését a szovjet mintára kiépülő kommunista diktatúra és az azt fenntartó nomenklatúra által meghatározott keretek fogják megszabni. 1948 nyarán megtörtént az ország oktatási intézményeinek jelentős hányadát kitévő egyházi fenntartású iskolák államosítása, új állami tantervek kidolgozása, amely folyamatnak a győri bencés gimnázium is áldozatul esett. 1948 szeptemberében az intézmény Állami Czuczor Gergely Általános Gimnázium néven kezdte meg a tanévet és lett két évig ezáltal a város egyik szekularizált oktatás intézménye. Az államosítás folyamatának és az első tanévet követően e tanulmányban a második „államosított” tanévet tekintjük át, valamint az 1950-es év történéseit, amikor a gimnázium fenntartása újra visszakerült a magyar bencés rendhez. E két év során úgy tűnt, hogy a bencés gimnázium csak egy üde színfolt marad Győr történelmének palettáján, azonban a történelmi fejlődés másként alakította a folyamatokat és a győri bencés gimnázium továbbra is Győr és az ország meghatározó keresztény oktatási műhelyévé tudott válni. A győri gimnázium példájából továbbá fel tudjuk vázolni azokat a bel- és kultúrpolitikai technikákat is, melyeket a pártaállam az egyházak visszaszorításában és intézményeik, javaik államosítása során alkalmazott.