This paper investigates the body of international entrepreneurship knowledge to identify key trends, research directions and emerging research topics. First, 21 systematic and 6 non-systematic review articles published between 1998 and 2018 are reviewed. The analysis of these 27 review articles explores the trends and directions of development in the field, and provides a set of dimensions for evaluating the body of literature. A systematic review of 126 special issue articles using these dimensions proceeds with an assessment of the breadth and depth of international entrepreneurship special issue literature, and provides validation for the key areas and directions of development for international entrepreneurship research. Trends identified include the convergence between international business and entrepreneurship literatures, the focus on SME internationalization and various forms of international new ventures and born globals. Later years show the emergence of comparative international entrepreneurship and comparative entrepreneurial internationalization as research topics, emphasizing the importance of integrating empirical evidence between countries and contexts. There is a gap in the body of knowledge regarding emerging and transitional country contexts. There is also more room for comparative research that could also support the adaptation and development of context specific theories, providing a future direction for international entrepreneurship researchers.

losoncz miKlós a gazdasági és monetáris unió fenntarthatóságának néhány kérdése A tanulmány a gazdasági és monetáris unió (Economic and Monetary Union, EMU) eddigi és várható fejlődési irányzatait a fenntarthatóság mint elméleti keret és gazdaságpolitikai gyakorlat alapján elemzi. A fenntarthatóság érvényesülését az optimális valutaövezettel, a 2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi és gazdasági, majd az európai uniós szuverén adósságválság kezelésével, valamint mindettől elválaszthatatlanul a gazdasági és monetáris unió működési és szerkezeti gyengeségeinek kiküszöbölését, illetve enyhítését célzó reformokkal összefüggésben tárgyalja. Ez utóbbiakba tagállami szinten beleérti a fenntartható gazdasági növekedést és a modernizációt szolgáló szerkezeti reformokat, euróövezeti szinten pedig a fenntartható gazdasági konvergenciát és a gazdasági sokkokkal szembeni rugalmas ellenálló képességet. A tanulmány egyik leglényegesebb következtetése, hogy a megelőzés mellett szükség van integrációs szintű ex post korrekciós válságkezelő eszközök, források és mechanizmusok kidolgozására.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F45.* a tanulmány az mTa-Bge makrogazdasági fenntarthatósági kutatócsoport mint munkahely keretében, a magyar Tudományos akadémia Támogatott Kutatócsoportok irodájának támogatásával készült. a szerző a munkacsoport vezetője. a mű a KöfoP-2.1.2-VeKoP-15-2016-00001 azonosítószámú, a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett ludovika Kiemelt Kutatóműhelyben, a nemzeti Közszolgálati egyetem felkérésére készült. a cikk alapját képező tanulmány megjelenik a Halmai (szerk.) [megjelenés alatt] kötetben.

The paper analyses Hungary's competitiveness in international comparison by focusing on the supply-side factors determining competitiveness. Although it attaches outstanding importance to the business-friendly general economic environment mainly in terms of the transition to the market economy and attracting foreign direct investments, the interrelationship among labour productivity, labour costs and nominal and real exchange rates are in its focal point. Its main conclusion is that it is labour productivity which determines international competitiveness in the long run. However, appropriate economic-policy measures are required to prevent the erosion of relative international competitiveness by increasing labour costs and the real appreciation of the national currency.

No abstract

No abstract