A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen.

The objective of this study fills a gap in the Hungarian academic literature: its goal, on the one hand, is to systematise the research trends of decision-making and risk preferences at older ages according to the various methodological approaches, including researches based on experiment, questionnaire or wealth portfolio holding, and, on the other hand, to identify the impacts between age and financial literacy. The international academic literature shows that the researches on attitude to risk at older ages reached different conclusions depending on the research method used. In an experimental environment embedded in a play situation older people are rather risk-seeking, whereas in case of learning leading to a risky choice they are risk-averse. Based on the conclusion drawn from questionnaire surveys and portfolio selection methods, willingness to take risks decreases in older cohorts. The risk preferences dynamically changing with age highlight a new dimension of investment decisions. The research of the relationships between the investment experience accumulated with increasing age – which raises risk tolerance – and the cognitive abilities deteriorating as the end of the life-cycle approaches highlights several contradictions in the international literature.

A tanulmányunk a hazai szakirodalomban is jelenlevő vállalkozói ökoszisztéma (Szerb, 2017), a vállalkozói, vállalkozásfejlesztési képzés módszertana (Imreh-Tóth, 2015; Gál et al., 2017; Árváné et al., 2017), az innováció és a közreműködő szervezetek közötti együttműködés (Dőry -Gajzágó, 2015) témák által körvonalazott kutatási sodorvonalba illeszkedik, hozzáadott értéket az egyetemi vállalkozói ökoszisztéma fogalmának definiálásával és az egyetemi közösségi finanszírozás ökoszisztémába való beágyazásának kérdéseivel teremt.Az egyetemek szerepe, velük szemben támasztott elvárások a regionális társadalmi-gazdasági térben megváltozni, átformálódni látszanak (Goldstein, 2009;Luger -Goldstein, 1997). A tudásgeneráláson, oktatáson és kutatásfejlesztésen túl társadalmi elvárás, hogy az intéz-mény keretei között folyó tevékenységekből új kezdemé-nyezések, termékek, szolgáltatások szülessenek, melyek képesek a helyi, régiós társadalmi-gazdasági problémákra megoldást adni (Etzkowitz, 1998;Etzkowitz -Leydesdorff, 2000;Göktepe-Hulten -Mahagaonkar, 2010). Nem csupán a globális problémákat megoldó nagy költségveté-sű, hosszú lefutású kutatási projektek jelentenek értéket, hanem az olyan, akár egyetemi hallgatók által kezdemé-nyezett projektek is, amik egy régiós érdekelti csoportok számára nyújtanak segítséget abban, hogy a számukra nehézséget jelentő tényezőket leküzdjék.Ahhoz, hogy az egyetemek -itthon és külföldön egyaránt -meg tudjanak felelni eme követelménynek, át kell alakítaniuk az évtizedek során megszokott tevékenysé-geiket, szervezeti struktúrájukat, valamint, s talán ez a legnagyobb kihívás, a közgondolkodást (Clark, 1998). Az egyetemi polgárok -kutatók, oktatók, hallgatók, adminisztratív munkatársak -körében a mindennapi gondolkodás részévé kell, hogy váljon a vállalkozói orientáció, ugyanis a problémák megoldását jelentő kezdeményezé-sek, termékek és szolgáltatások, esetenként innovációk megszületéséhez elengedhetetlen a vállalkozói szemlélet-mód.Termékeny vállalkozóknak (productive entrepreneur) nevezzük azokat, akik a vállalkozói szemléletmód eredő-jeként képesek megfogalmazni olyan kezdeményezéseket, melyek még nem létező megoldásokat nyújtanak még orvosolatlan problémákra, vagy már meglévő megoldásokat fejlesztenek tovább (Baumol, 1993). A termékeny vál-lalkozók tevékenysége nyomán jön létre az a vállalkozói aktivitás, ami új szervezetekben, kooperációkban formalizálódik, s hoz létre értéket, formál szemléletet, generál új lehetőségeket a régiós érintettek számára. Az a termékeny vállalkozó, aki nem csupán a saját foglalkoztatására, megelégedettségére törekszik a tevékenysége során, hanem kiemelt célnak tekinti a magas teljesítményt, hozzáadott ér-téket, változást generáló potenciált, gyors skálázhatóságot (Stam et al., 2012). Ez a vállalkozó a leghatékonyabban és leggyorsabban egy inspiratív, motiváló, erőforrás integrá-ciót támogató közegben, más néven vállalkozói ökoszisz-témában képes fejlődni, ahol egymástól függő, s egymásra ható egyének és tényezők koordinált interakciója folyik, s ahol fontos a közö...

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F36, G19, 016Kulcsszavak: tulajdonosi tőke alapú közösségi finanszírozás (equity-based crowdfunding), pénzügyi innováció, startup-finanszírozás BevezetésAz információs technológiákon keresztül közvetített erőforrások új típusú üzleti modellek és szerepvállalások előtt nyitják meg az utat. Az internethasználók közötti online csere, megosztás és együttműködés a vállalkozók számára lehetőségfelismerést, erőforrás-irányítást és kapacitásteremtést is jelent az online közösségek által hajtott termékfejlesztés (crowdsourcing), a marketing (közösségi márka és szájhagyomány), valamint a finanszírozás (crowdfunding) révén (Shneor -Flåten 2015).Hitelintézeti Szemle, 16. évf. 4. szám, 2017. december, 187-200.

A hazai szakirodalomban hiánypótló jelen tanulmány célja, hogy az időskori döntéshozatal és a kockázati preferenciák nemzetközi kutatási trendjeit egyrészt különféle módszertani megközelítések mentén rendszerezze - ideértve a kísérleti-, a kérdőíves- és a vagyonportfólión alapuló vizsgálati módokat; másrészt feltárja a kor és a pénzügyi kultúra közötti hatásokat. A külföldi szakirodalom tükrében az időskori kockázati attitűdvizsgálatok eltérő következtetésekre jutottak attól függően, hogy milyen kutatási módszert alkalmaztak. Játékszituációba ágyazott kísérleti környezetben inkább kockázatkeresők, kockázatos választáshoz vezető tanulás esetén azonban kockázatkerülők. A kérdőíves megkérdezések és a portfóliószelekciós módszerek tanulsága alapján a kockázatvállalási hajlandóság csökken idősebb kohorszokban. Az életkorral dinamikusan változó kockázati preferenciák a befektetési döntések újabb dimenziójára mutatnak rá. Az életkor emelkedésével felhalmozódó, kockázati toleranciát emelő befektetési tapasztalat és az életciklus vége felé romló kognitív képességek között feszülő összefüggések kutatása számos ellentmondásra világít rá a nemzetközi szakirodalomban.