As a large international consortium of 26 countries and 110 higher-education institutions (HEIs), we successfully developed and executed an online student survey during or directly after the initial peak of the COVID-19 pandemic. The COVID-19 International Student Well-being Study (C19 ISWS) is a cross-sectional multicountry study that collected data on higher-education students during the COVID-19 outbreak in the spring of 2020. The dataset allows description of: (1) living conditions, financial conditions, and academic workload before and during the COVID-19 outbreak; (2) the current level of mental well-being and effects on healthy lifestyles; (3) perceived stressors; (4) resources (e.g., social support and economic capital); (5) knowledge related to COVID-19; and (6) attitudes toward COVID-19 measures implemented by the government and relevant HEI. The dataset additionally includes information about COVID-19 measures taken by the government and HEI that were in place during the period of data collection. The collected data provide a comprehensive and comparative dataset on student well-being. In this article, we present the rationale for this study, the development and content of the survey, the methodology of data collection and sampling, and the limitations of the study. In addition, we highlight the opportunities that the dataset provides for advancing social science research on student well-being during the COVID-19 pandemic in varying policy contexts. Thus far, this is, to our knowledge, the first cross-country student well-being survey during the COVID-19 pandemic, resulting in a unique dataset that enables high-priority socially relevant research.

No abstract

Due to the social distancing measures ordered as protection against mass infection during the 2020 COVID-19 outbreak, most Hungarian families were confined to home quarantine. Schools, kindergartens, and nursery schools were closed between 16 March and early June. Because grandparents belonged to one of the most vulnerable groups, families were asked not to involve them in childcare until the end of the pandemic in order to avoid their infection by younger family members. Companies switched to using the home office when possible, and the government asked the population not to leave their homes except for essential reasons. As a result, many parents worked from home and provided care for their children at the same time.

A koronavírus-járvány és a lezárások nők helyzetére gyakorolt hatását az elmúlt két évben egyre több kutatás vizsgálta világszerte, és mutatta ki mindazokat a költségeket – munkaerőpiaciakat és magánéletieket egyaránt –, amelyek nagyobb mértékben terhelték a nőket. A nők közül sokan dolgoztak a vírus által fenyegetettebb ágazatokban vagy veszítették el munkájukat, otthon pedig megsokszorozódtak gondoskodási feladataik. A gyermekeket ellátó intézmények bezárása különösen megnehezítette az anyák helyzetét, akik az évtizedek óta kibontakozó gondoskodási válságban szerzett tapasztalataik ellenére is nehezen tudták munka mellett a hiányzó intézményeket pótolni. Korábbi vizsgálatok szerint az anyáknak, különösen a középosztálybelieknek, elsősorban a gyermekeikkel kapcsolatos feladataik szaporodtak meg. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként írható le az anyák munkája az első karantén idején, és hogyan értelmezik maguk az érintettek azokat a változásokat és felelősségeket, amelyekkel a járvány során meg kellett küzdeniük. Kvalitatív vizsgálatunk 2020. májusában zajlott, amikor 52 félig strukturált interjút készítettünk javarészt középosztálybeli, otthonról dolgozó és legalább egy, 2–14 éves gyermeket nevelő anyákkal Magyarországon és erdélyi magyarok körében. Kutatásunk egyik fő megállapítása, hogy bár mindnyájan megtartották munkájukat, az anyák jelentős része kiemelten fontosnak az anyaszerepét érezte, és annak szinte mindent alárendelve igyekezett támogatást nyújtani gyermekének. A korábbi munka-magánélet egyensúlyra törekvést tehát felváltotta az anyaság előnyben részesítése. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy erre magyarázattal szolgáljunk, és azt állítjuk: maga a társadalom négyféle ösztönzőt közvetített az anyák felé, hogy figyelmüket elsősorban gyermekeikre irányítsák. Ezzel párhuzamosan viszont a narratívákból jól körvonalazható egyfajta ellenállás is a korábbi munka-család egyensúly elvárásaival szemben.

Previous studies suggest the relative importance of the impact of childcare policies on mental health in parents. There have also been studies showing that welfare states have differing policy packages, consisting of a mixture of familizing and individualizing policy measures. This study builds on and extends this knowledge by carrying out a European comparison of the association between mental well health and family policies. We use Lohmann and Zagel’s familizing and individualizing policy indices to describe family policies. Our main interest is differences in mental health depending on the country, household, and individual-level characteristics. Therefore, we apply a multilevel model to 26 countries included in the 2013 wave of the European Union Statistics on Income and Living Conditions survey (N = 141,648). The analysis found that, in general, parents of children under 13 have better mental health than other adults. We found individualizing policy measures to be positively related to mental health in parents, while familizing policies had a negative relationship. No evidence was found for the combined presence of individualizing and familizing policies making a difference to mental health in parents. These results suggest that welfare states could help parents by promoting individualizing policies to make parenthood a less stressful experience.