Elméleti háttér: A "személyes autoritás a családi rendszerben" fogalmát Williamson (1981Williamson ( , 1982 dolgozta ki. Olyan sajátos fejlõdési feladatot és szakaszt ír le, mely egyszerre érvényes egyéni és családi szinten, és lényege a fiatal felnõtt személy és szülei közötti családi hierarchia újraértelmezése és átrendezése. A fejlõdési szakasz optimális esetben a korábbi, je lentõs mértékben tekintélyre alapozott kapcsolattól egy differenciált, mégis bensõséges kapcsolati mód, az individuáció és az intimitás közötti egyensúly elérését jelenti. Cél: Tanulmá-nyunkban a Bray és munkatársai (1984) által kidolgozott Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdõív (Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFSQ) magyar adaptációjának folyamatát írjuk le és a kérdõív pszichometriai jellemzõit is bemutatjuk. A PAFSQ intergenerációs családi folyamatokkal kapcsolatos, 132 tételbõl álló kérdõív, mely három generáción keresztül méri a családi kapcsolatokat, a vizsgálati személy szemszögébõl. Módszerek: Kérdõíves vizsgálatunkban 338 felnõtt, tartós párkapcso-latban élõ személy vett részt (123 férfi és 215 nõ, átlagéletkor: 41,09 ± 10,95 év). Ellenõrzõ faktoranalízissel megvizsgáltuk, hogy magyar mintán is megfigyelhetõ-e a Bray és munkatársai (1984) által meghatározott faktorstruktúra. Emellett feltáró faktoranalízist is végez-tünk, hogy megvizsgáljuk, van-e olyan faktorszerkezet, amely a magyar mintára jobban illeszkedik az eredetinél. Eredmények: Az általunk azonosított faktorstruktúra nagymérték-ben egyezik a Bray és munkatársai (1984) által közölttel. Hat faktor azonos volt, míg a két eltérõ (Trianguláció, Személyes felelõsség a fontos kapcsolatokban) kulturális különbsége-ket tükrözhet. Az így kapott faktorok Cronbach-alfa mutatói elfogadhatónak bizonyultak (0,90). A kérdõív nyolc itemének segítségével négy elégedettségi mutatót képeztünk, amelyek a párkapcsolatra, a gyermekkel, az anyával és az apával való kapcsolatra kérdez-nek rá. Fenti mutatók és a magyar mintán kapott faktorok között összefüggést mutattunk ki. Utóbbiak segítségével három, az individuáció és az intimitás különbözõ fokozatait mutató profiltípust azonosítottunk. Következtetések: A Személyes Autoritás a Családi Rendszer- * Levelezõ szerzõ: Nistor Mihaela, Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.

This study investigated the associations between (a) the adult attachment in close relationships measured by attachment dimensions of avoidance and anxiety (Experiences of Close Relationships Inventory; Brennan, Clark, & Shaver, 1998), and (b) the intergenerational family patterns in terms of personal authority constructs (individuation, triangulation, intimacy, personal authority, and intergenerational intimidation; Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFS-Q; Bray, Williamson, & Malone, 1984a, 1984b). The study also examined gender differences in PAFS-Q dimensions using the data from 160 adult couples (N = 320). Our results showed that higher levels on Spousal Intimacy, Spousal Fusion/Individuation, Intergenerational Fusion/Individuation, and Personal Authority significantly predicted lower anxiety, while higher levels on Spousal Intimacy, and less Triangulation with spouses and children significantly predicted lower avoidance in close relationships. Gender differences were found only on Personal Authority scale, with men reporting greater ability to interact with their parents in an individuated and intimate manner than did females.

No abstract

No abstract