Under Hungary’s single payer health care system, hospitals face an annual budget cap on most of their diagnoses-related group based reimbursements. In July 2012, percutaneous coronary intervention (PCI) treatments of acute myocardial infarction were exempted from that hospital level budget cap. We use countrywide individual-level patient data from 2009 to 2015 to map the effect of such a quasi-experimental change in monetary incentives on health provider decisions and health outcomes. We find that direct admissions into PCI-capable hospitals increase, especially in central Hungary, where there are several hospitals which can compete for patients. The proportion of PCI treatments at PCI-capable hospitals, however, does not increase, and neither does the number of patient transfers from non-PCI hospitals to PCI-capable ones. We conclude that only patient pathways, plausibly influenced by hospital management, were affected by the shift in incentives, while physicians’ treatment decisions were not. While average length of stay decreased, we do not find any effect on 30-day readmissions or in-hospital mortality.

A lakóhelytől függ az esély a jobb minőségű ellátásra -Az ellátáshoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségei Magyarországon, a szürkehályogműtétek példájánThe chance of a better quality of health care depends on the place of residence -Regional disparities in access to health care in Hungary by the example of cataracta surgeries UZZOLI ANNAMÁRIA, VITRAI JÓZSEF, BAKACS MÁRTA, GÉMES KATALIN, KISS NORBERT, KÖVI RITA KULCSSZAVAK: egészségegyenlőtlenség, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, szürkehályogműtét, betegmobilitás, egészségügyi intézmények elérhetősége ABSZTRAKT: Az egészségi állapotban jelen lévő egyenlőtlenségek csökkentésének egyik hatékony eszköze az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek és a hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés vizsgálatában a közfinanszírozott szürkehályogműtétek 2008. évi adatait vizsgáltuk. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogyan oszlanak meg az ellátási kapacitások és az ellátási típusok a szolgáltatást végző intézmények között, illetve milyen domináns útvonalak különíthetők el az igénybevételhez kapcsolódó betegmobilitásban. Regionális és kistérségi esettanulmányunkban külön elemeztük, hogy egyrészt az egészségügyi intézmények elérhetősége milyen mértékben van hatással az igénybevételre, másrészt mekkora különbség tapasztalható az utazási távolságban, időtartamban és költségekben akkor, amikor a beteg nem a lakóhelyéhez legközelebbi intézményben vette igénybe a műtéti szolgáltatást. A lakóhelytől függően nagy egyenlőtlenséget tapasztaltunk az intézmények elérhetőségében. A műtétek során a betegek nagy része nem a lakóhelyéhez legközelebbi intézményt kereste fel, ezzel vállalva az utazási és kiadási többletet. Közülük sokan a területi ellátási kötelezettség alapján, tehát a szabályokat követve utaztak a távolabbi ellátó intézménybe. A lakosság egészségügyi ellátással való elégedettségének növelésében a jövőben azt is vizsgálni kell, hogy milyen további tényezők befolyásolják a betegek orvosés intézményválasztását. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg a térségi egészségügyi ellátórendszerek kialakításához, valamint kísérletet tesz egy olyan módszertan kidolgozására, amely segítségül szolgálhat a szakpolitikai döntéshozatalhoz. ábra: A távolabbi intézményekben végzett műtétekhez tartozó betegút-hálózatKözép-Magyarország és Dél-Dunántúl régióban, 2008 Jelmagyarázat: Fekete pont: az ellátóintézmény települése. Szürke vonal: az adott településről leggyakrabban választott légvonalbeli domináns útvonal az ellátóintézmény irányában. Fehér vonal: a lakóhely és a távolabbi ellátó intézmény közötti közúti domináns betegút.

This paper aims to contribute to the scholarly debate on public service logic (PSL) by deepening the understanding of how value propositions are created and altered. The PSL literature has so far suggested that value propositions are central to the value creation process, but there is scant understanding of how value propositions are created and adapted to citizens' needs. The paper contributes by showing how the creation and alteration of value propositions takes place through framing and reframing processes, and it explores how the concept of framing can further advance PSL.