Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységû ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitûdöket befolyásoló tényezõk feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nõk anyaság-gal kapcsolatos belsõ reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitûdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: "A nõk reprodukciós egészségéért" elnevezésû kér-dõíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónõ részvételével zajlott. Vizsgála-tunkban saját szerkesztésû skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdõív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérõeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test -Revised) használtunk. Az elõvizsgálatokat követõen a gyermekvállalás fontossága és idõzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti mód-szerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történõ csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a nõi identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekválla-lás idõzítése csoportosító változó esetében legjelentõsebb diszkrimináló erõvel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belsõ reprezentá-cióinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése.

Háttér és célkitűzésekTanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató.MódszerElemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk.EredményekElemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket.KövetkeztetésekA javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.Background and purposeIn our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far.MethodIn our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level).ResultsThis is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items.ConclusionWith the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale.

VárinéSzilágyiIbolya: Építészprofilok, akik a 70-es, 80-as években indultak(Ritoókné Ádám Magda)      407RacsmányMihály(szerk.): Afejlődés zavarai és vizsgálómódszerei(Nagybányai Nagy Olivér)     409Új irányzatok és a bejárt út a pszichológiatörténet-írásban (Mandler, G.: Interesting times. An encounter with the 20th century; Hergenhahn, B. N.: An introduction to the history of psychology; Schultz, D. P.,Schultz, S. E.: A history of modern psychology; Greenwood, J. D.: The disappearance of the social in American social psychology;Bem, S.,LoorendeJong, H.: Theoretical issues in psychology. An introduction; Sternberg, R. J. (ed.)Unity in psychology: Possibility or pipedream?;Dalton, D. C.,Evans, R. B. (eds): __

Háttér és célkitűzések: Számos korábbi vizsgálat igazolta a válaszadási stílus általános jelenlétét az önkitöltős kérdőíveknél. A stabilan megjelenő egyéni válaszszélsőségességi stílus kimutatása azért fontos, mivel torzíthatja a tesztpontszámok standard átlagait is. Nagymintás kutatásunk célja, hogy kimutassuk az egyénre jellemző stílus mellett csoportszinten, nyelvterületenként is a válaszszélsőségesség lehetséges torzító hatásait a méréspontosságra, a változók közötti összefüggésekre, illetve az azokból levonható következtetésekre is. Módszer: A Facet5, mint nemzetközileg elterjedt, Big Five alapokra épülő személyiség kérdőív, lehetővé teszi független személyiségdimenziók mérése révén a válaszstílusok differenciált azonosítását is (maradék-válaszszélsőségesség arány). Az elemzett mintát összesen 28 (köztük magyar) nyelvből származó online tesztkitöltés képezte (N=261.592). Eredmények: A Facet5 személyiségdimenziók mindegyikétől függetlenül kiszámítható öt válaszszélsőségesség arány egymással markáns korrelációt mutat(r=0,7). Ez a válaszszélsőségesség kb. 5-15%-nyi zaj forrása, ami kiszűretlenül maradva, jelentősen megnehezítheti a megcélzott személyiségdimenzió pontos mérését. A teljes kérdőíven miért válaszszélsőség arány alapján beazonosítható válaszklaszterek lehetőséget teremtenek a válaszstílus szerinti standard normák meghatározására. Az újonnan létrehozott standardok alapján, újrastandardizálások segítségével korrigálhatók az eredeti tesztpontszámok torzításai. Mivel a válaszszélsőségesség arány és a válaszklaszterek előfordulásában jelentős különbségek mutathatók ki a nyelvterületek összehasonlításában, így az újrastandardizálások is nyelvterület-specifikusan és eltérő mértékű korrekciók révén valósulhatnak meg. Például a Big Five „normaszegés – szabályok betartása” témájában a svéd – spanyol összehasonlításában így már ellentétes irányba fordul át az átlagok közti különbség. Következtetések: Az önjellemzős személyiségmérésben a válaszszélsőségesség miatti torzítás jelentős hatással bírhat az interkulturális összehasonlítások eredményeire, ideértve a műtermékek megjelenését, illetve a valós különbségek elmaszkolódását. A személyiségdimenziók pontszámainak nyelvi és válasz-klaszterek szerinti újrastandardizálása egy viszonylag egyszerű módszer kínál a visszakorrigálására.

No abstract