In our study, we assess the regulatory tools that can be applied to encourage FinTech innovations, also focusing on the aims of financial stability. After reviewing the opportunities and risks of FinTech innovations from micro-and macro-prudential aspects and in terms of consumer protection, we present the kinds of possible regulatory responses to the challenges raised by FinTech phenomena and the regulatory tools which are applied in international practice. We analyse these practices from the aspect of legal implementation, detailing their similarities and differences. Finally, we briefly present Hungarian regulatory initiatives encouraging FinTech innovations. An assessment of international cases reveals that there is no generally effective, standardised solution that meets every geopolitical requirement: when the concepts are developed, the special features of the financial intermediary system of the given country and the level of financial culture must also be taken into account.

Az új, digitális korban a pénz átalakulása is elkerülhetetlen. Tanulmányunk erről a kihívásról, és az erre adható potenciális közpolitikai válaszról, a digitális jegybankpénz (DJBP) koncepciójáról szól. Röviden felvázoljuk a pénz történeti változását, majd a jelenkori digitális transzformáció pénzügyi rendszert érintő, főként a monetáris politika terén jelentkező kihívásait. A FinTech és BigTech kihívásokra, a nemzeti valuta potenciális „digitális” dollarizációjára egyre elterjedtebb és a jegybankok között szinte egyöntetű válaszként a digitális jegybankpénz bevezetése merül fel. Egy ilyen implementáció azonban nagyon komplex, tervezési kérdésekkel, kihívásokkal és kockázatokkal terhelt döntések sokaságával jár, melyek az általános motivációk és a közvetlenül orvosolni tervezett problémák által vezérelve kell, hogy megszülessenek. Munkánk záró fejezetében, rövid kitekintésben bemutatjuk, hogy a világ országaiban hol jár leginkább előrehaladott fázisban a digitális jegybankpénz bevezetése. Bár jelentős gazdasági súllyal bíró országban még nem látunk végleges, teljes körű DJBP bevezetést, nincs kétségünk afelől, hogy a pénz evolúciója ebbe az irányba halad majd tovább.

The 2008 financial crisis underlined that, on the one hand, the operation of the banking sector is highly procyclical and, on the other hand, household borrowers are unable to assess their long-term ability to repay realistically. The resultant excessive risk-taking and inadequate risk assessment by banks brought, in Hungary as well, substantial losses for banks and a high rate of distressed customers. Through the enforcement of debt cap rules, the MNB as a macroprudential authority has been limiting the recurrence of excessive household indebtedness in a preventive manner since 2015. Focusing on international practices and the results of Hungarian regulations in the first two and a half years, we reviewed the Hungarian experiences with regard to the debt cap rules. Although we can only draw preliminary conclusions due to the shortness of the period elapsed since the introduction of the debt cap rules, our analysis demonstrates that, in line with their calibration, Hungarian debt cap rules currently do not restrict sustainable lending processes, and contribute significantly to promoting a healthy lending structure by restraining excessively risky loans.

No abstract

A rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények kapcsán jellemzően bankok, biztosítók, esetleg pénzügyi holding-társaságok merülnek fel, azonban egyre inkább ebbe a körbe tartoznak a nagy technológiai vállalatok (ún. BigTech-ek) is. Írásunkban alapvetően azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy milyen szabályozói megközelítések mentén lehet érdemes a BigTech-cégek rendszerszintű jelentőségét kezelni a pénzügyi szolgáltatások területén. Elemzésünk alapján a szakirodalom által azonosított három szabályozói keretrendszer („korlátozás”, „elkülönítés”, „bevonás”) közül – kiegyensúlyozott alkalmazás esetén – rövidebb távon inkább a pénzügyi és nem pénzügyi tevékenységek elkülönítése jelentheti az ígéretesebb szabályozói megoldást, mivel ezen modell esetében jobban figyelembe vehetők a működés, a szabályozás és a felügyelés gyakorlati szempontjai.