This paper investigates the impact of state subsidy on the behavior of the entrepreneur under asymmetric information. Several authors formulated concerns about state intervention as it can aggravate moral hazard in corporate financing. In the seminal paper of Holmström and Tirole (1997) a two-player moral hazard model is presented with an entrepreneur initiating a risky scalable project and a private investor (e.g. bank or venture capitalist) providing outside financing. The novelty of our research is that this basic moral hazard model is extended to the case of positive externalities and to three players by introducing the state subsidizing the project. It is shown that in the optimum, state subsidy does not harm, but improves the incentives of the entrepreneur to make efforts for the success of the project; hence in effect state intervention reduces moral hazard. Consequently, state subsidy increases social welfare which is defined as the sum of private and public net benefits. Also, the exact form of the state subsidy (ex-ante/ex-post, conditional/unconditional, refundable/nonrefundable) is irrelevant in respect of the optimal size and the total welfare effect of the project. Moreover, in case of nonrefundable subsidies state does not crowd out private investors; but on the contrary, by providing additional capital it boosts private financing. In case of refundable subsidies some crowding effects may occur depending on the subsidy form and the parameters.

Family businesses form the backbone of the SME sector in every country. Those founding a new business entity usually need support from their family members, let it be their knowledge, money, assets, time, or simply understanding and personal care. Thus, it is vital to enhance not only the survival, but also the success rate of these firms. This paper reviews issues that entrepreneurs will face as a top-manager in a family business context. We assess alternatives to common financial accounting and performance measurement practices and compare adequate financing sources and strategies for family businesses to practices used by other types of firms.The paper discusses the different forms of funds that are available to the owners of these enterprises. We will start with a brief characterization of the ownership structure of family businesses. Then review the literature on funding resources to family businesses. These different resources are discussed from a family relevant practical point of view. Finally, some conclusions are presented.

A koronavírus-járvány okozta válság vállalati kockázati térképe az első hullám hazai tapasztalatai alapján A Covid-19-járvány okozta gazdasági válság a vállalatok többségét készületlenül érte 2020 elején, pedig sokak szerint a helyzet korántsem volt váratlan, sőt hasonló járványokra a jövőben is számítanunk kell. Éppen ezért különösen fontos a pandémia okozta kockázatok áttekintése, rendszerezése, hiszen ez lehet egy későbbi sikeres kockázatkezelés kiindulópontja. Kutatásunkban forráselemzéssel, kérdőívezéssel és mélyinterjúk segítségével azonosítottuk a vírushelyzet okozta vállalati kockázatokat, valamint elkészítettük a járvány kockázati térképét is. Eredményeink azt mutatják, hogy a pandémia hatásai az arra adott társadalmi reakciók függvényében világszerte eltérők voltak ugyan, de összességében csak a korábban már ismert és jórészt kezelt kockázatok előfordulási gyakorisága nőtt, illetve e kockázatok együttmozgása erősödött általuk. Ennek mértéke az egyes ágazatokban eltérő volt, ám korábban nem látott, új típusú kockázatokat nem lehetett azonosítani. Fontos rámutatni arra is, hogy e kockázatok -részben a társadalmi reakciók módosulásával, részben pedig a vállalati tapasztalatok gyarapodásával -idővel módosultak, és voltak köztük a vállalkozások számára pozitív hatások is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D81, G32, I15. 2020 elején a koronavírus-világjárvány annak ellenére váratlanul érte a vállalatokat a világon mindenütt, hogy az utóbbi évtizedekben gyakoribbá vált járványok miatt több szakértő is előrevetítette a pandémiák kialakulásának lehetőségét. A válság hatására a legtöbb vállalkozásnál csökkent a jövedelmezőség és a hatékonyság, miközben néhány ágazat és vállalat profitálni tudott a helyzetből.A járványügyi szakértők egyetértenek abban, hogy a Covid-19 leküzdése után sem dőlhetünk hátra: újabb és újabb járványok terjedhetnek el világszerte -többek között a gazdasági kapcsolatok globalizálódása és a turizmus fellendülése nyomán. Éppen ezért a jelenlegi válsággal kapcsolatos kockázatoknak és azok hatásainak az áttekintése segítheti a vállalati és a politikai döntéshozókat abban, hogy jobban felkészüljenek a jövőben várható járványokra. Elemzésünk célja ezért a Covid-19-járvány első Juhász Péter habilitált docens, Budapesti Corvinus Egyetem

the impact of such workplace programs through a review of the international literature. Based on several interviews with attendees of lifestyle medicine programs in Hungary, we list some real-life examples worth to follow. Our results show that while Lifestyle Medicine programs may offer a considerable upside for personal life, positive work impacts could remain hidden for the participants. Still, those can be identified when focusing on indirect effects. It seems that the wide-range involvement of the employees and the strong commitment of the management is vital for the overall success. Still, these programs can create value for both the employees and the firm.

A fenntartható gazdasági növekedés és a tudástőkeA tanulmány célja, hogy meghatározza a magyar gazdaságban lekötött tudástőke mennyiségét és eloszlását a különböző szektorok között és a vállalati szektoron belül, valamint ennek alapján javaslatokat fogalmazzon meg a gazdasági növekedés gyorsítására. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) társaságiadó-adatbázisának számviteli adataiból egy egyszerűsített modellel vállalatonként megbecsültük az egyes vállalatok értékét, majd abból a reziduális módszerrel kiszámítottuk tudástőkéjüket. Ezt aggregáltuk az upstream gyártási és downstream ágazatokra a hazai, a nemzetközi tulajdon és a méretnagyság szerint. Eredményeink szerint a tőkefelhalmozás legjelentősebb része a tudástőkéből ered. A tudástőke nagy része azonban − a közepes jövedelmi csapda sajátosságaként − a gyártási szektor nagyobb, elsősorban külföldi irányítású vállalataiban koncentrálódik, és nem fejlődik eléggé a downstream területeken. Ez jelentős növekedési hátrány, mivel a termelés hozzáadottérték-tartalma a gyártásban a legalacsonyabb. A növekedés gyorsítható, ha a termelés egy részét az upstream vagy a downstream ágazatokba csoportosítjuk át. Ez jelentős pótlólagos erőforrást, főleg tudástőke-felhalmozást igényel, ami jelentősebb állami szerepvállalás nélkül nem lehetséges.