The sustainability of an unfunded pension system depends highly on demographic and labour market trends, i.e. how fertility, mortality, and employment rates change. In this paper we provide a brief summary of recent developments in these fields in Hungary and draw up a picture of the current situation. Then, we forecast the path of the economic old-age dependency ratio, i.e. the ratio of the elderly and employed populations. We make different alternative assumptions about fertility, mortality, and employment rates. According to our baseline scenario the dependency ratio is expected to rise from 40.6% to 77% by 2050. Such a sharp increase makes policy intervention inevitable. Based on our sensitivity analysis, the only viable remedy is increasing the retirement age.

No abstract

No abstract

Bodybuilding is a scarcely investigated cultural phenomenon in social sciences, and, in particular, historiography despite the fact that its popularity both in its competitive and leisure form has been on the rise, especially since the 1950s. Development periods of this sport are mainly identified with those iconic competitors, who were the most dominant in the given era, and held the ‘Mr. Olympia’ title as the best bodybuilders. Nevertheless, sources reflecting on the evolution of organizational background and the system of competitions are more difficult to identify. It is similarly challenging to investigate the history of female bodybuilding, which started in the 19th century, but its real beginning dates back to the 1970s. For analysing the history of international bodybuilding, mainly American sources can be relied on, but investigating the Hungarian aspects is hindered by the lack of background materials. Based on the available sources, the objective of this study is to discover the development of the bodybuilding scene, its most important events and participants, from the beginning up to the present days.

Az alábbi tanulmányban a hazai gyermekvállalási döntést modellezzük mikroszinten. Felvázolunk egy olyan életciklusmodellt, melyben egy reprezentatív család a gyermekeinek számáról, a gyermekvállalás időzítéséről, az anya gyermekvállalást követő munkába állásáról dönt az életpályája folyamán. A modell során figyelembe veszünk számos, a gyermekvállalást meghatározó tényezőt (különös tekintettel a 2006-2014 közötti családtámogatási rendszerre), illetve azt, hogy a különböző típusú (képzettségű) háztartások viselkedése eltér egymástól. A szimulációs eredmények szerint az ismertetett családtámogatási eszközök közül a 2011-től bevezetett családi adókedvezmény rendszerének jelentős hatása van a végleges gyerekszámra, az anyai életkorra és a gyermekvállalás ütemezésére az alacsony és a közepes iskolai végzettségűek esetén. A 2014-ben hozott intézkedések minden iskolai végzettségű csoportban három gyermek vállalására ösztönöznek, ezen túl pedig elősegítik az anya korai munkaerőpiaci visszatérését. Eddigi tudomásunk szerint a hazai szakirodalomban hasonló modellezési kísérletre még nem volt példa.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C61, D91, H31, J13, J18 Kulcsszavak: gyermekvállalás, családtámogatás, életciklusmodell * Jelen cikk a szerző nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. Németh Petra a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia tanszékének adjunktusa.A magyar nyelvű kézirat első változata 2017. június 30-án érkezett szerkesztőségünkbe.