Introduction. The increasing measurability of performances in the public sector in the countries of the post-soviet region, including Hungary, has come to the limelight in recent decades. Accrual accounting, adopted in Hungary in 2014 on the recommendation of the European Union, provides decision-makers with reliable information and simultaneously improves transparency in spending. Purpose and Methodology. This study focuses on the impacts and synergies of the parallel comprehensive reforms in the public finances and the adoption of the accrual accounting system. We conducted an empirical research among 2425 budgetary organisations (during June 2018 - January 2019) and analysed the correlation between the variables with cross-table analysis. Our survey covered 19.1 per cent of all the budget organisations in Hungary. Thus, thanks to the sample size the survey results analysis gives a comprehensive view of the entire country based on the real feedback regarding the implementation of the new practices. Results. In the course of the survey, the organisations were asked to describe how they were affected by the transition to the new accounting system, how they had prepared for the statutory changes and compliance, what additional tasks the adoption of the new system required of them, and how they evaluated the impacts of the application of accrual accounting after five years. The inquiry focussed on the impact this new accrual-based accounting system had on the business management of the given organisation and thus the efficient use of public funds. The results confirm that the historical background and the peculiarities of managing public funds in a country should also be taken into account during the adoption of reforms along with thorough preparation. Our research also sheds light on the fact that the successful 2014 adoption of accrual accounting could achieve its full purpose in an environment ensured by comprehensive public finance reforms and laws adopted after 2010. In other words, the precondition of enforcing the new rules of accrual accounting applied in the public sector included the reinforcement of budgetary regulation and control procedures. Conclusion. The study reports more favourable public sector procedures, proves that the adoption of accrual accounting has been justified and that the higher focus on performance and efficiency achieved through accrual accounting is important.

No abstract

Az államháztartási szektor törvények által vindikált szabályozási, vagyoni és pénzügyi eszközei birtokában felel a lakosság számára biztosítandó közfeladatok ellátásáért, közszolgáltatások nyújtásáért. Mind a központi költségvetési, mind pedig az önkormányzati szféra a közszolgáltatások ellátását a tulajdonában álló gazdasági társaságokra bízhatja. Ebből adódóan a közüzemi vállalatok a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak, így tőlük is elvárt a folyamatos rentábilis és költséghatékony működés, sőt a szolgáltatásnyújtás folyamatosságának biztosítása. A 2008‑asgazdasági világválság óta nemcsak a klasszikusan profitorientált vállalatoknál, hanem a közüzemeknél és a költségvetési rend szerinti gazdálkodóknál is jelentős szerepe van a vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülésének, ugyanis tevékenységük a társadalom egészére közvetlenül, a mindennapok szintjén kihat. A 2010 után megvalósított közpénzügyi reform és ennek keretében a következetesebb ellenőrzési rendszer a közüzemi vállalatok működésére is kedvező hatással van, vagyis az erősebb állami és tulajdonosi kontroll a közüzemi vállalatok stabilabb, gazdaságosabb működését tette lehetővé. Tanulmányunkban Budapest közigazgatási területén szolgáltató állami, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi gazdasági társaságok szektorvetületű beszámolóit vettük górcső alá, és értékeltük vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmezőségi szempontból. Arra kerestük a választ, hogy a hatósági árszabályozás a gazdálkodásukat hogyan befolyásolta, az Állami Számvevőszék által általános követelményként megfogalmazott gazdálkodási fegyelem javulása mennyiben kompenzálta a hatósági árszabályozás kiváltotta nettó bevételük „fékeződését”. Tanulmányunkban azon ágazatok mögött meghúzódó közüzemi vállalatok éves beszámolóit vizsgáltuk, amelyeket a hatósági árszabályozás érintett.

A COVID19 járvány mind a magánszemélyek életére, mind pedig a vállalkozások működésére negatívan hatott. A tanulmány a magyar önkormányzati vállalkozások működőképességét vizsgálja a COVID19 járvány kitörése után. Ezen vállalatok közpénzekkel működnek, így kiemelten fontos a fenntartható és költséghatékony gazdálkodásuk. Az önkormányzati vállalatoknak kiemelt a szerepük, ugyanis közszolgáltatásokat nyújtanak és közfeladatokat látnak el, így a fenntartható működésük elengedhetetlen. Kutatásomban összehasonlító értékelést végzek az önkormányzati vállalatok COVID19 járvány megjelenése előtti és utáni gazdálkodására vonatkozóan és megvizsgálom, hogy a járvány megjelenése után is érvényesül-e ezen vállalati körnél a legfontosabb számviteli alapelv, a vállalkozás folytatása számviteli alapelve.

Capital cities of the world are usually characterized by a concentration of the majority of the population and most of the public administration and economic life. Therefore, the efficiency and quality of public service delivery in their administrative territories make a difference. The study examines public service companies in Budapest, Hungary’s capital, with the focus on their sectors of activity to describe their system, which may provide good foundations for a prospective international comparison.This study explores sector-oriented reports of state- and municipally-owned public utility companies providing services within the administrative territory of Budapest and evaluates them in terms of total assets, finance, profitability and efficiency. The study looked for an answer to the question of how the tighter state regulation and control adopted after 2010 affected their management, and what influence the price regulation of consumer public utility charges, imposed since 2013, had on companies’ activities.