No abstract

No abstract

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatási hagyományait megőrizve a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat keretein belül jelenleg is folynak alkalmazott szeizmikus kutatások a mai igényekhez alkalmazkodva. Az archív földtani adatok és az új szeizmikus mérési eredmények együttes értelmezésével hatékonyan csökkenthető a kutatási fázis (rövidtávú) földtani kockázata, így az ezek segítségével kialakított földtani modell jelentős mértékben hozzájárulhat egy a földtani közeget érintő beruházás sikerességéhez. A földtani képződményeket is érintő beruházásoknál, legyenek azok nyersanyagtermeléssel, hulladék elhelyezéssel, vagy akár építésföldtannal kapcsolatosak, a legnagyobb bizonytalanságot az egyes földtani képződmények lehatárolása, kőzetfizikai állapotának, inhomogenitásának meghatározása jelenti. Ezek térképezése pontszerű fúrási adatok alapján csak nagyfokú bizonytalanság mellett tehető meg.  Jelen munkában három magyarországi esettanulmányt ismertetünk, melyeknél kézzelfogható, hogy a projektek teljes költségvetéséhez képest kis kutatási költségeket jelentő szeizmikus mérések milyen pozitív hatása van a földtani bizonytalanság csökkentésében. A Nyugat-Mecsek területén tervezett nagyaktivitású atomhulladék tároló létesítésnek feltétele, hogy a megcélzott földtani közeg, a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) kiterjedése, vastagsága, térbeli pozíciója a tervezett paramétereknek megfeleljen. Az új szeizmikus eredmények alapján a BAF elterjedésének nyugati határa módosult, a területet tagoló szerkezeti elemek lefutása pontosítható volt, illetve megerősítést nyert az intenzív miocén szerkezeti mozgások jelentősége. A Győri Geotermikus Projekt Pér–Bőny környéki geotermikus kútpárjai egy többlépcsős szeizmikus kutatás eredményeként kerültek lemélyítésre. A projekt gazdaságosságának kulcsa a repedezett, karsztosodott karbonátos víztartóban a megfelelő vízadó képességű, jelentős mélységű, de laterálisan korlátozott méretű vetőzónák kitérképezése volt, melyhez a fokozatosan közelítő 2D és 3D szeizmikus mérések szolgáltattak lokális, részletező szerkezeti ismereteket. A nyugat-borsodi Sajómercse szénterület földtanában a legkevésbé ismert, így gazdasági szempontból a legnagyobb kockázatot jelentő képződmények a vetők. A 2019-es kismélységű szeizmikus kutatás keretében a nagyfelbontású karotázskorreláció alapján feltételezett vetők bizonyítást nyertek, kinematikájuk tisztázódott: a szeizmikus szelvények alapvetően transzpressziós tektonika jelenlétére utalnak.  Továbbá számos olyan kisebb, de a széntelepek vastagságával összemérhető vetőt sikerült kimutatni, melynek létezése eddig ismeretlen volt.

No abstract

No abstract