Kutatásunk fókuszában a pedagógusok gondolkodásmódja (mindset) és tanári énhatékonysága áll, valamint hogy ezek a konstruktumok kapcsolatba hozhatók-e a kiemelt figyelmet, bánásmódot igénylő gyerekpopulációval. A mindset magyarra lefordítva általános világnézetet, gondolkodásmódot és beállítódást jelent (Dweck, 2015). A tanári énhatékonyság pedig a tanárok azon képességébe vetett hite, hogy hatással vannak a diákok eredményeire, illetve képesek megvalósítani tanítási és edukációs céljaikat (Skaalvik és Skaalvik, 2007). A vizsgálatban 160 fő pedagógus vett részt. A vizsgálat eredményeként azt találtuk, hogy a mintában részt vevő pedagógusok szemléletmódjuk alapján többségében fejlődési mindsettel rendelkeznek az általános és a helyzetspecifikus területeken is. Továbbá pozitív összefüggést találtunk a mindset és a tanári énhatékonyság között, valamint az eredmények arra engednek következtetni, hogy a BTMN-diagnózissal rendelkező diákokat tanító tanárok eltérhetnek a mindset és a tanári énhatékonyság területén azoktól a kollégáiktól, akik nem tanítanak ilyen diagnózissal rendelkező diákokat.

Az eredményesség és az oktatás kapcsolatának vizsgálatára már több lehetséges stratégiát is kidolgoztak, jelentéseket és esettanulmányokat készítettek. A kutatások célja minden esetben az volt, hogy feltárják azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják vagy elősegítik egy-egy ország oktatási rendszerének eredményességét. Az oktatási rendszerek változásán túl a matematika oktatása is változásokon ment keresztül hazánkban is. A matematikaoktatás területén az ország sikeressége és hatékonysága számos egymással összefüggő nemzeti jellemzőtől és döntéstől függ. A matematika területén készült nemzetközi mérések eredményei tájékoztatást nyújtanak a szakmai fejlesztéshez, a tananyagfejlesztéshez, továbbá a rendszerfejlesztéshez, amelyek információkat szolgáltatnak a politikai döntéshozók számára. Kutatásunk során célunk volt, hogy megvizsgáljuk a matematikaoktatás jelenlegi helyzetét hazánkban, a jelenleg érvényben lévő dokumentumokat, szabályozásokat.Az átfogó elemzés után vizsgálatunkat a 8. évfolyamra szűkítettük. Vizsgálatunkban Magyarországon oktató matematikapedagógusokat kérdezünk meg egy zárt, anonim kérdőívben az ország oktatásügyéről és a matematika oktatásának helyzetéről (hogyan működnek gyakorlatban a vizsgált pontok). A kérdőív alapját korábbi kutatások eredményei és tanulságai adták, ebből készült el a saját kérdőív. Az adatfelvétel online platformon történt, amelyet olyan pedagógusok töltötték ki, akik oktatnak matematikát a 13–15 éves diákok körében. Az eredmények azt mutatják a tanárok véleménye alapján, hogy magasabb óraszámra lenne szükség a matematika területén, és szükség lenne arra, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása legyen a tantervekbe, mert ez a pedagógusok pozitívabb hozzáállását eredményezheti.

Introduction The specific learning disorders (SpLD) are neurology based development disorders which are characterized by significant difficulties in acquiring learning skills. SpLD are often accompanied by mental health problems because of emotional and behavioral consequences of the diagnosis. While the presence of SpLD can worsen psychological well-being among school aged children, resilience factors can neutralize these harmful effects. Objectives The aim of this research is to identify protective factors promoting development of psychologial well-being and mental health in adolescents with SpLD compared to a control group of peers without this diagnosis. Methods Hungarian primary school students (N = 174; M = 13.34 years, SD = 1.14) participated in the study aged between 11 to 15 years. Of these, 23.6% students had a SpLD diagnosis. Participants completed a paper pencil-based questionnaire that included: EPOCH Psychological Well-being Questionnaires of Adolescent, WHO Well-being Index, Satisfaction With Life Scale, Multidimensional Perceived Social Support Scale, The Connor-Davidson Resilience Scale, and Self-regulation Scale. Results Psychological well-being in both groups shows positive correlation (p<0.01) with general well-being, satisfaction with life, social support, self-esteem and self-control. In the SpLD group, the engagement and connectedness subscales do not relate to the general well-being and life satisfaction, in contrast with the control group in which these are associated with both. Self-control shows stronger correlation with general well-being and with engagement and connectedness subscales as compared to the control group (p<0.01). Conclusions There are differences in contributing factors of general psychological well-being in adolescents with SpLD and those without this diagnosis. Disclosure No significant relationships.

Az iskolai kötődés biztosítja, hogy a diákok azonosulhassanak az iskolájukkal, az intézmény részének érezzék magukat, és szociális kapcsolatokat alakítsanak ki kortársaikkal és tanáraikkal. Az iskolai kötődés minősége kihat tanulmányi előmenetelükre, tanulási motivációikra, szociális készségeikre, valamint testi és lelki jóllétükre is. Tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük az iskolai kötődés különböző dimenziói (úgymint az iskolához, a tantárgyakhoz, az iskolai környezethez, a kortársakhoz, valamint a tanárokhoz való viszony) és a tanulók jólléte, valamint rizikómagatartása közötti összefüggéseket. A kutatásban 11–18 éves általános és középiskolás tanulók (M = 13,6 év, SD = 1,8; a fiúk aránya = 54,7%) vettek részt, az adatgyűjtés Budapesten és a környező falvakban történt. A dohányzást és alkoholfogyasztást tartalmazó kérdések, valamint az Iskolai Kötődés Kérdőív (Szabó és Virányi, 2011) mellett a következő skálák szerepeltek az elemzésben: WHO Jóllét Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Serdülőkori Pszichológiai Jóllét Kérdőív. Eredményeink szerint a nemdohányzó és alkoholt nem fogyasztó tanulóknál magasabb az iskolai kötődés szintje, mint a szerhasználó társaiknál. Emellett az iskolai kötődés és a mentális egészség kapcsolata között pozitív irányú korreláció található, úgymint az általános jóllét, az élettel való elégedettség és a pszichológiai jóllét esetében. Az iskolai attitűdök, közöttük az iskolai kötődés megismerése kulcsfontosságú az eredményes tanuláshoz, a rizikómagatartások megelőzéséhez, valamint a tanulók jóllétének elősegítéséhez.

No abstract