A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai üzleti környezet bemutatásával, valamint egy sajátos szektor (hitelszövetkezetek) kiemelése révén bemutatásra kerüljenek az elmúlt években megjelenő vállalkozások versenyképességét javító magyarországi gazdasági támogatások sajátosságai. A tanulmány készítésének az időszakában még nem áll rendelkezésre olyan mértékű statisztikai adat, hogy egzakt módon bemutassuk a támogatások hatásfokát, viszont az első évek tapasztalatai alapján le tudjuk szűrni azokat a devianciákat, kisebb kiigazításra szükséges elemeket, amelyek javíthatják a tervek megvalósulását. Másik oldalról-s ez jelenti a tanulmány központi súlyát-az a szerzők meglátása, hogy fontos a vissza nem térítendő támogatásokon túl olyan mikro, kvázi szövetkezeti hitelek folyósítása is, ami a gazdaságélénkítés folyamatát önjáróvá teszi, s ezzel hosszabb távra biztosítja a mikro-, kis-és középvállalkozások tőkeellátottságának fokozását. Erre jó eszköz lehet az Ukrajnában már elterjedt, Kárpátalján is honos, de a magyar térségben, napjainkban, nem jellemző hitelszövetkezeti rendszer felélesztése, s a gazdasági rendszerünkbe való beágyazottságának a javítása. E rendszer helyzetértékelését és jövőre vonatkozó elvi javaslatait fogalmazza meg ez az írás.

E tanulmány célja, hogy bemutassa a COVID-19 pandémia hatását Kárpátaljára társadalmi-gazdasági helyzetére vonatkozóan. A járvány elindulását követően, a 2020-as évben már kutattuk a vállalkozásokra gyakorolt első sokkhatást. Amint belemélyültünk a vállalkozások elemzésébe, rögtön láttuk, hogy égetően fontos a további társadalmi, gazdasági csoportok (lakosság, oktatás, egészségügyi ellátás stb.) vizsgálata is. A vállalkozásokból származó jövedelmeken túl, sokkal számottevőbb – főleg Kárpátalján – a háztartások munkavállalói és egyéb jövedelmei. Sajnos ezt a területet is komolyan érintette a pandémia, ezért is indokolt, hogy értékeltük 2021-ben a munkavállalók helyzetét és a családok vagyoni, jövedelmi állapotát. Szükségesnek látjuk az egyes intézményrendszerek feltérképezését is, mint például az oktatási -, egészségügyi rendszer, kultúra stb. Azonban ezek a társadalmat alkotó főbb pillérek túlmutatnak jelen kutatás lehetőségein, ezért a kivitelezési oldalról nézve a fókuszt csak az oktatás helyzetére kívántuk fordítani az online-offline trendek és kárpátaljai válaszok megismerésében. A csoportos kutatásunk oktatási részének két fő bázisa a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász) és az Ungvári Nemzeti Egyetem (Ungvár). Az intézményeken keresztül a lokális, nemzetiségi aspektusokat is tudtuk vizsgálni, valamint a felsőoktatásra ható pandémiás hatásokat elemezni. Látható, hogy nemcsak globálisan, de helyi viszonylatban is a helyzet hasonló mintázatot mutat, viszont lokálisan is érzékelhető különbségek oktatási intézmények között, valamint az oktatási rendszer egyes szintjei között. A lakossági (nagymintás) kutatás szintén figyelembe vette a nemzetiségi aspektusokat is, de az elsődleges célunk az volt, hogy részletekbe menően feltérképeztük a jövedelmi, vagyoni és egyéb gazdasági tendenciákat, valamint a szociális életben megnyilvánuló járványhatásokat.