A világgazdasági válság 2010-es csúcspontja után a munkanélküliségi ráta mérséklődött; 2017 augusztusára 4,2%-ra csökkent. Ezzel egy időben egyre több területen jelent meg a munkaerőhiány veszélye, illetve a rendelkezésre álló szabad munkaerő integrációjának nehézsége, amellyel összefüggésben egyre hangsúlyosabbá vált a foglalkoztathatóság kérdése. A vizsgálat célja a foglalkoztathatóság területi dimenziójának mérése, elméleti és gyakorlati keretének kidolgozása, a fogalom konceptualizálása. Célja továbbá a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresőkre érvényes fogalmi modell kidolgozása. A primer kutatás bázisát a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők csoportjában egy éven át folytatott komplex kérdőíves felmérés adja. A vizsgálat a szekunder források alapján összegzi a foglalkoztathatósággal kapcsolatos főbb faktorokat, a primer források alapján értékeli azokat a tényezőket, amelyek a komplex programmal fejlesztendő járásokban még aktivizálható humán bázis foglalkoztathatóságát akadályozzák. A kutatás eredményei hasznosak mindazoknak, akik a foglalkoztatás növelésében, a foglalkoztathatóság-korlátozó tényezők oldásában érdekeltek. KULCSSZAVAK: foglalkoztathatóság, munkaerőpiac, hátrányos helyzetű csoportok JEL-kódok: J22, R23 Bevezetés A 2008-as világgazdasági válságot követően a munkanélküliség hazánkban is növekedést mutatott, a probléma az egyik legsúlyosabb társadalmigazdasági kihívássá vált, amely erőteljesen érintette azokat a személyeket,

The aim of the study is to systematize the Hungarian literature (1960–2004) on working capital coming into Hungary. A special role is given to the identification of the trends and topics, as well as the separation of the criteria systems shaping the paradigms. In the content analysis, we focused on not only quantitative but mainly qualitative aspects related to working capital. We interpreted the trends in two periods: the era between the 1960s and 1990, as well as the period between the 1990 and Hungary’s accession to the EU, by evaluating articles mainly on macroeconomics, industrial economics and economic geography. Before 1990, the emphasis was placed on the economic effects related to foreign direct investment. From the 1990s, first the quantitative aspects, then from the middle of the decade again the qualitative elements – specifically the economic and regional integration of working capital and the additional effects arising from it – came to the focus of scientific inquiry.

No abstract