PurposeThe purpose of this study is to examine herd behaviour under different market conditions, examine the potential impact of the firm size and stock characteristics on this relationship, and explore how herding affects market prices in the German market.Design/methodology/approachThe authors apply a method that does not rely on theoretical models, thus eliminating the biases inherent in their application. This technique is based on the assumption that macro herding manifests itself in the synchronicity (comovement) of stock returns.FindingsThe study’s findings show that herding is more pronounced in down markets and is more pronounced when market returns reach extreme levels. Additionally, the authors have found that there is stronger herding among large companies compared to small companies, and that stock characteristics considered have no effect on the degree of macro herding. Results also suggest that the contemporaneous market-wide information drives macro herding and that macro herding facilitates the incorporation of market-wide information into prices.Practical implicationsThe study’s results strongly support the idea of directional asymmetry, which holds that stocks react quickly to negative macroeconomic news while small stocks react slowly to positive macroeconomic news. Additionally, the study’s results suggest that the contemporaneous market-wide information drives macro herding and that macro herding facilitates the rapid incorporation of market-wide information into prices.Originality/valueTo the best of the researchers’ knowledge, this is the first study that examines macro herding for a major financial market using a herding measure based on the co-movement of returns that does not rely on theoretical models.

Az utóbbi három évtizedben egyre inkább a kutatók és a gyakorlati szakemberek figyelmének középpontjába került az a kérdés, hogy a környezettudatos technológiák bevezetése, a termelés tisztábbá tétele csupán az erre irányuló társadalmi nyomásra adott szükséges válasz-e a vállalatok részéről, vagy a pénzügyi eredményességre mérhető, pozitív hatást kifejtő, észszerű befektetés. A nemzetközi szakirodalom az 1990-es években még kétes eredményekkel szolgált, azonban az ezredforduló után, és főként a 2010-es és a 2020-as években közzétett empirikus eredmények már egyértelműen igazolták, hogy a környezeti teljesítmény javítása messze túlmutat a bolygóért érzett felelősségen, és egyértelműen kedvező hatással van a vállalatok pénzügyi teljesítményére. Ennek az ok-okozati összefüggésnek a vélelmezése oly mértékben dominássá vált a kutatásokban, hogy szinte egyáltalán nem merült fel az a lehetőség, hogy a hatás fordított irányú is lehet, és a környezeti teljesítmény terén elsősorban azok a vállalatok járhatnak az élen, amelyek erős pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Tanulmányunkban erre a kutatási résre koncentrálva, egy nemzetközi nagyvállalati minta adatait elemezve mutatjuk be, hogy a környezettudatosság terén az erős pénzügyi helyzetben lévő vállalatok nagyobb eséllyel teljesítenek jól, mint a pénzügyileg gyenge teljesítményű cégek, és ez a hatás a termelővállalatok esetében erősebb, mint a szolgáltatócégeknél. A pénzügyi eredményesség tehát nemcsak az eredménye, hanem szükséges feltétele is a környezeti teljesítmény javításának.

A dolgozat abba az 1980-as évek közepe óta tartó tudományos diskurzusba kapcsolódik be, mely az anyagiasság és az egyének személyes jólléte közötti kapcsolatot vizsgálja. A tanulmány célja, hogy rámutasson, az anyagiasság, mint gondolkodásmód, milyen kapcsolatban áll az egyének személyes jóllétével. A dolgozat így a nyugati fogyasztói társadalom lehetséges árnyoldalaira kíván rávilágítani. ALKALMAZOTT MÓDSZERTANVizsgálatunkat egy kérdőíves felmérésből származó, 1819 megfigyelésből álló, demográfiai jellemzők tekintetében országosan reprezentatív mintán végeztük. Az elemzésbe bevont változók esetében a kérdőíves kutatások során felmerülő potenciális torzítások hatását kezeltük. A vizsgálatban kiemelt szerepet betöltő anyagiasság változót a gazdagság és pénz személyes értékrendben betöltött relatív helyzetével közelítettük, míg a személyes jóllétet az élettel való elégedettség és az önbecsülés mintaátlagtól vett eltérésével mértük. A változók közötti kapcsolatok becslésére OLS-regressziót alkalmaztunk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA materialista értékek előtérbe helyezése irracionálisnak tűnik, tekintve, hogy az anyagias célokra való túlzott fókuszálás alacsonyabb személyes jólléttel párosul. Habár a személyes jóllétnek mind objektív, mind szubjektív, illetve társadalmi és környezeti tényezők is részét képezik, eredményeink szerint a materialista gondolkodásmód, továbbá a materialista értékeket hangsúlyozó fogyasztói kultúra követése már az egyén szintjén problémákat eredményezhet. GYAKORLATI JAVASLATOKA materialista értékek előtérbe helyezése irracionálisnak tűnik, tekintve, hogy az anyagias célokra való túlzott fókuszálás alacsonyabb személyes jólléttel párosul. Habár a személyes jóllétnek mind objektív, mind szubjektív, illetve társadalmi és környezeti tényezők is részét képezik, eredményeink szerint a materialista gondolkodásmód, továbbá a materialista értékeket hangsúlyozó fogyasztói kultúra követése már az egyén szintjén problémákat eredményezhet. Kulcsszavak: materializmus, anyagiasság, jóllét, személyes jóllét, élettel való elégedettség, önbecsülés Köszönetnyilvánítás: A szerző köszönetét fejezi ki Törőcsik Máriának és Takács Andrásnak, akik ösztönzése nélkül a tanulmány nem készült volna el, valamint Kehl Dánielnek és Nagy Ákosnak, akik értékes megjegyzéseket fűztek a munkához. Emellett köszönet Riedelmayer Bernadettnek, aki hasznos technikai segítséget nyújtott a munka során.

A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy miért szükséges a közösségi kereskedés hálózatát alkotó szereplők közötti bizalom kialakulásának duális felosztáson alapuló modelljeit, egy, az utánzó magatartáson alapuló dimenzióval kiegészíteni. Az új elméleti koncepcióval azt kívánjuk bemutatni, hogy a másolásra vonatkozó döntéshozatalra a szakirodalomban elfogadott kognitív-, és érzelmi-alapú jelzések mellett, az utánzás-alapú jelzéscsoportok is hatással vannak. Modellünk szerint a bizalom legerősebb formája a három dimenzió együttes megléte mellett valósul meg. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányban a koncepciónk alapjául szolgáló utánzó magatartáshoz kapcsolódó szakirodalmat, valamint a befektetési platformok között újnak számító közösségi kereskedés jellemzőit kívánjuk bemutatni a vonatkozó elméleti szakirodalom feltárásával. Ezt követően a közösségi kereskedés szereplői között kialakuló bizalom magyarázatául szolgáló új koncepciónk kerül megfogalmazásra. A tanulmány végén röviden a modellünk érvényességének a bizonyításához létrehozott kísérleti tervet mutatjuk be. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A közösségi kereskedéshez kapcsolódó tanulmányok a másolási döntés alapjául szolgáló bizalom kialakulását kognitív-, és érzelmi-alapú jelzésekre vezetik vissza. A pénzügyi befektetések során azonban a bizonytalanságcsökkentés igénye abban az esetben is fennmaradhat, ha minden szereplő számára korlátozás nélkül elérhetők e két dimenzióhoz kapcsolódó adatok. Az információs környezet még ebben az ideális esetben is aszimmetrikus, hiszen az adatforrás megbízhatóságát és hitelességét, valamint az információ minőségét és jelentőségét minden döntéshozónak magának kell megítélnie. A bizonytalanság csökkentésének egyik leghatékonyabb módja, ha a befektetők megfigyelik más befektetők döntéseit, azaz utánzó magatartást folytatnak. Ez érvényes a közösségi kereskedés során létrejövő döntési folyamatok esetében is, így a másolási döntés alapjául szolgáló bizalom kialakulását magyarázó duális modellt, egy harmadik új dimenzióval, az utánzás-alapú jelzésekkel egészítjük ki. GYAKORLATI JAVASLATOK A közösségi befektetésben a vezető befektetők portfóliójának másolására vonatkozó döntések vizsgálatát nem csak a vezető befektetők által küldött egyedi jelzések feldolgozására kell szűkíteni, hanem a közösség többi szereplője által küldött jelzésekre is szükséges kiterjeszteni. Ennek vizsgálatához egy kísérleti tervet mutatunk be, mellyel vizsgálható, hogy az utánzás-alapú dimenzió milyen szerepet tölt be a másolásra vonatkozó döntéshozatalban. A szisztematikusan összeállított kísérlet alkalmazásával, mely a közösségi kereskedés jellemzőit imitálja, bizonyítható, hogy a közösségi kereskedésben a másolásra vonatkozó döntési helyzeteket miként befolyásolják az egyes dimenziók.

Virtual reality is a 360-degree artificial environment, which creates the sense of real presence in spatial terms. Several medical fields utilize its mentioned property. The aim of this study is to show the history of virtual reality from 1960 to 2000 and its first ten years in healthcare. Struggling technological development was led by talented computer scientists as Ivan Sutherland and Thomas Furness. Education and psychiatry were the first two fields of virtual reality in medicine. Scientists discovered the negative aspects of virtual reality already at the beginning as a cybersickness syndrome. Both technological and medical development was slow however it contributed gradually to our contemporary and highly developed technology.