After the breakout and the escalation of the Syrian civil war and because of its humanitarian consequences, Turkey now hosts the largest refugee community worldwide. This paper attempts to investigate the role of the international community in assisting Syrian refugees in Turkey. Beyond looking at the main elements of the Turkish government policies, this study focuses on the Emergency Social Safety Net Programme of the European Union, the World Food Programme and the Turkish Red Crescent. It also reviews the Turkish aspects of the Regional Refugee and Resilience Plan of the United Nations. The primary purpose of the study is to provide a comparative analysis of the two programmes alongside the main objectives, results and difficulties. Beyond reviewing the essential international literature, the examination of this issue is principally based on data analysis of the reports of relevant international organisations. The Turkish government plays an important role in this crisis and the actions of international organisations complement the country's domestic policies. Two international aid programmes are compared and a conclusion is reached that the Regional Refugee and Resilience Plan tries to balance urgent humanitarian needs with durable solutions, while the Emergency Social Safety Net Programme is determined by humanitarian aspects. Nonetheless, both initiatives address the challenges to the Turkish host community which are posed by the protracted refugee issue. While acknowledging the remaining gaps, challenges and the obvious complexity of the refugee situation in Turkey, it can be concluded that the aid initiatives discussed have developed innovative solutions to address this protracted crisis.

No abstract

A szíriai háború következtében területi és demográfiai átrendeződés ment végbe, illetve mély strukturális és gazdasági válság alakult ki az országban. Jóllehet a háború „befagyott”, az ország jelentős részén mégis megkezdődött a konszolidáció, és a belső menekültek (IDP-k) visszaköltözése lassan megindult. A jelen írás szerzői a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által Homsz városában és környékén koordinált, a belső menekülteknek nyújtott repatriációs segélyprogram keretében végeztek a migrációs motivációkat és a társadalmi viszonyokat feltáró előtanulmányt. Írásunkban először bemutatjuk a program földrajzi területét, a konfliktus homszi eseményeit és a térségbeli IDP-k elhelyezkedését. Majd a pilotkutatásunkból származó, első kézből szerzett tapasztalatokat összegezzük, amelyek önmagukban is alkalmasak a migráció kiváltó okainak és az egyéni traumák kialakulásának, az IDP-k társadalmi helyzetének, mindezen keresztül pedig napjaink egyik legjelentősebb krízisterületének, geopolitikai nexusának a jobb megértéséhez.

Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a jó kormányzás milyen értelmezési kereteket nyújthat a fejlődő térségek problémáinak vizsgálatakor. Hangsúlyos a jó kormányzás és a gazdasági fejlődés korrelációja, valamint annak bemutatása a Világbank-csoport, valamint Egyesült Királyság példáján keresztül, hogy a kormányzati teljesítőképesség miként jelenik meg a fejlesztéspolitikai diskurzusban, a 1990-es évtizedtől milyen alapelvek jellemezték a donor országok és szervezetek segélyezési gyakorlatát.

Az élelmiszerbiztonság értelmezése válságövezetekbenPossible Interpretations of Food Security in Crisis-affected Areas Absztrakt Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az élelmiszerbiztonság milyen értelmezési kereteket nyújthat a háborús konfliktus által sújtott térségekben, különös tekintettel napjaink válságövezeteire. Az alapfogalmak tisztázása mellett a vizsgálódás során kiemelt figyelmet kapott a háborús konfliktusok és az élelmiszerbiztonság kapcsolatának körül járása. Hangsúlyos ezeken felül annak vizsgálata, hogy az élelmiszerbiztonság különböző szegmensei hogyan jelennek meg napjaink háborús övezeteiben. A tárgyalt problémakör vizsgálata a releváns szakirodalom elemzésén túl a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi szervezetek jelentéseinek, adatainak elemzésére épül. 2